Nem nyugszik Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Amennyiben csak az ő véleményéről lenne, akkor nem foglalkoznánk vele különösebben, de úgy tűnik találkozik a kormányzati akarattal.
Az MKIK elnöke fenntartja, hogy csökkenteni kell a gimnáziumi férőhelyek számát - mondta az mfor.hu-nak azt követően, hogy egy ott publikált belső kormányzati jelentésben a szakképzés iránti érdeklődés lanyhulását, ezzel párhuzamosan pedig a gimnáziumi képzés népszerűségének növekedését állapították meg. Pedig a kormány - Parragh László javaslataira is épülő - oktatáspolitikája épp ellenkező irányt szabna a középszintű iskolarendszernek.
A jelentésben az áll, hogy egyre nő a lemaradásunk Európában a korai iskolaelhagyás terén. A lemorzsolódás aránya 12,4 százalék volt tavaly, miközben az európai mutató néhány év alatt 15 százalékról 10 százalék közelébe csökkent.
Parragh szerint a legsürgősebb változtatásokra a közoktatásban, tehát az általános iskolai szinten van szükség. Ahol jelenleg elavult tananyagot oktatnak a fiataloknak, s közben nem jut elég idő a korszerű ismeretek elsajátítására.
"Mire jó, ha a gyerek kívülről fújja az Árpád-házi királyok születési dátumát?" - teszi fel a kérdést. Ennél sokkal hasznosabb lenne, ha a lehető legkorábban megtanulnának legalább egy idegen nyelvet, és készségszinten a számítógép használatát. Az Excel-tábla használata a mindennapi életben is jól jön - mondja.
E tapasztalataiból kiindulva Parragh László bevezetné a kötelező nyelvtanulást - de már nem az oroszt kellene magolni, hanem az angolt - és a számítástechnikai ismeretek megszerzésére is jóval nagyobb hangsúlyt fektetne.
A középszinten főleg szerkezeti váltásra lenne szerinte szükség. Kevesebb gimnázium, több szakképző hely - ezt tartja a helyes iránynak. De akkor miért van az, hogy a szülők, gyerekek továbbra is kitartanak a gimnáziumi képzés mellett, mint azt a kormányzati jelentés is megállapítja?
Parragh válasza szerint azért, mert idő kell, míg a paradigmaváltás fontosságát felismeri a társadalom. A gimnázium azért csábító még mindig, mert élnek a régi beidegződések, melyek szerint a biztos jövőt ez az iskolatípus garantálja.
Ez azonban nem igaz, s a szülők előbb-utóbb fel fogják ismerni Parragh szerint, hogy egy szakma megszerzése jobb életpálya-esélyeket kínál. A magyarországi multik vezetői is mind szakmai képzésről indultak, onnan jutottak el a csúcsra. Ez a jövő - állítja.
A magyar iparnak szüksége van a jól képzett szakemberekre. Nem igaz szerinte, hogy a magas hozzáadott értékű termelés - ami ma már inkább áll a kormányzati gazdaságpolitika fókuszában, mint az összeszerelő tevékenységek idetelepítése - más képzési struktúrát igényelne. A mostani is ki tudja szolgálni a munkaerőkeresletet. Csak arra kell figyelni, hogy a tehetségek ne kerüljenek hátrányba pusztán amiatt, mert a szolid anyagi lehetőségekkel rendelkező család nem tudja támogatni a továbbtanulást. Ezért egy olyan ösztöndíj rendszer kialakítását szorgalmazza, amely ezeknek a felkarolt tehetségeknek biztosítja a karrierálmuk beteljesülését.
Azt hisszük Parragh Lászlótól nem lesznek kiművelt fők Magyarországon.
írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!