A korábbi 75 ezer hektár helyett tavaly ősszel csupán 50 ezer hektáron vetettek búzát például Hajdú-Bihar megyében a gazdák, és a drasztikus mértékű területcsökkenés hátterében a kiábrándultságuk is tetten érhető.

Elegük lett ugyanis abból, hogy hiába adnak meg hosszú hónapokon át mindent az étkezési búzának, amit a növény csak kíván, a betakarításkor a felvásárlók alig kínálnak több pénzt érte, mint a takarmánybúzáért.

Persze, olyanok is voltak, akik szívesen vetettek volna étkezési búzát, csakhogy az őszi vetések idején még hol bokáig, hol meg térdig ért a víz a mélyebben fekvő földjeiken. Éppen a fentiek okán kezdett el terjedni a gazdák soraiban a felismerés, hogy a végelszámolásnál talán jobban járnak, ha nem kínlódnak az étkezési minőséggel, hanem a takarmányra mennek rá, amiből (miközben alig olcsóbb a malminál) ráadásul jóval több terem. Ez persze akár veszély precedenst is teremthet, hiszen ha a gazdálkodók közül mind többen okosodnak így, az a malmi búzák fokozatos kiszorulásához vezethet a piacról-írja a haon.hu.

Egy biztos, drágulni fog a liszt!

Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az őszi búza vetésterülete idén csupán kétharmada volt a szokásosnak (75 ezer helyett 50 ezer hektár), alapvetően azért, mert a vetés idején nagy területek álltak víz alatt. A megyei termésátlag az 5 tonnát meghaladja hektáronként, minőségi szempontból azonban vegyes a kép. „Kétféle búza van: az egyik remek beltartalmi mutatókkal rendelkezik, míg a másik gyengécske, takarmánynak való. Az utóbbi napokban a búza világpiaci ára elmozdult felfelé. Ez egyrészt a hazai felvásárlási árakon is érződik, másrészt előrevetíti egy augusztusi (5-10 százalékos) lisztáremelés bekövetkeztét. A malomipari szereplők arra emlékeztetnek, hogy a minimálbér-emelés hatását még lenyelték, de a búza drágulását már nem képesek kezelni.

Június 23-tól lépett életbe a sütőipari termékekre vonatkozóan az új élelmiszer előírás.

A Földművelésügyi Minisztérium  módosította a Magyar Élelmiszerkönyvben azt az utasítást, ami 15 féle kenyér esetében szabályozza az összetételt. Mára például a rozskenyérnek minimum 60 százalék, míg a rozsos kenyérnek legalább 30 százalék rozslisztet kötelező tartalmaznia.

Természetesen ezeket az egyébként üdvözlendő lépéseket is, mi vásárlók fogjuk megfizetni.

Csak azt nem értjük, hogyan engedhették eddig, hogy ilyen alacsonyan legyenek a százalékok, akár a rozskenyér, akár más péktermék esetében. Eddig nem volt olyan fontos az emberek egészsége? Miért hagyták, hogy csak nyomokban legyen rozs például egy rozskenyérben?

Címlapfotó:minap.hu

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!