Tudta, hogy ha a házimunkára fordított időt pénzben fejeznénk ki, a GDP negyedének megfelelő összeg jönne ki?

Ez  derül ki többek között a KSH láthatatlan munkáról szóló konferenciakötetéből.

De hogyan termel egy háztartás? Könnyen kitalálhatjuk, hogy az étkezés, lakhatás és ruházkodás biztosítása, továbbá a gondoskodás mind ilyen tevékenységek. Ezek mind olyan munkák, amiket ha piaci alapon végeztetnénk el valakivel, például hívhatunk takarítónőt vagy elmennénk étterembe, akkor pénzt/több pénzt fizetnénk ezekért a szolgáltatásokért. A háztartásban ezeket ingyen végezzük el. Hiába használjuk fel az időnket, nem kapunk érte pénzben semmit, ezért ezt nem is számolják bele a GDP-be.

A háztartásokat ugyanúgy érintik az állami adók és támogatások, mint egy vegyesboltot vagy mozit, és ezekhez hasonlóan rendelkeznek forgó- és állóeszközkészlettel is. Csak két apró példa, az ebédhez való bevásárláshoz használjuk az autónkat, amire adót fizetünk, és ami egyébként az álló eszközkészletünk része illetve a tisztítószerekre – amik a forgóeszközeink – szintén adózunk.

Egy magyar ember 2010-ben naponta átlagosan 164 percet töltött fizetett, 214 percet pedig nem fizetett munkával. A férfiak (15 és 84 éves koruk között) átlagosan napi egy órával többet dolgoznak, mint a nők, viszont két órával kevesebbet foglalkoznak a ház körüli munkákkal. A gyerek gondozásával is feleannyi időt töltenek a férfiak, mint a nők. Cserébe egy nap átlagosan háromnegyed órával több szabadidejük van (2010-ben a férfiaknál 294 perc, a nőknél 252 perc, utóbbi egyébként kevesebb, mint tíz évvel korábban).

A tanulmányból kiderül, hogy a tanuló fiúk és lányok szinte egyáltalán nem veszik ki a részüket a napi bevásárlásból, a legtöbb idő a főzéssel megy el a háztartási munkák közül, a férfiak pedig főleg hétvégén mondanak mesét a gyerekeiknek.

A gyermekek és az idősek ugyanis jellemzően kevesebbet dolgoznak a háztartásban, mint amekkora a hasznuk belőle, így nem meglepő módon az aktív korúak háztartási munkával töltött óráinak száma értelemszerűen nagyobb annál, mint a saját ellátásukhoz szükséges.

Érdekes adalék, hogy a kétezres évek végén kitört válsághoz hogyan alkalmazkodtak a háztartások: elkezdtek több időt szánni olyan tevékenységekre, amire különben pénzt költöttek volna. Kevesebbet jártak étterembe, viszont több olyan élelmiszert fogyasztottak, amit maguk termeltek meg, sőt, még a feldolgozott élelmiszer aránya is visszaesett.

A KSH kutatói úgy becsülik (különféle módszerek segítségével), hogy a magyar gazdaságban megtermelt érték 22-27 százaléka, 6-7 ezer milliárd forint a háztartásokban termelődik.

(g7)

címlap: cafeblog.hu

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!