Egyre többet lopnak a vásárlók az önkiszolgáló pénztárak terjedésével.

Jó megoldásnak tűnik a kiskereskedelemben a most már egészen súlyossá vált munkaerőhiány megoldására az önkiszolgáló pénztárak bevezetése.

Az önkiszolgáló pénztárral azonban a magas egyszeri beruházási igény mellett akad még egy jelentős probléma: a terjedésével a vásárlók felbátorodnak, és a lopás jóval nagyobb károkat okoz.

A technológia Magyarországon is elég elterjedté vált. Ám az üzletekben szinte mindig van egy-két alkalmazott, aki ott áll az automatáknál, és szükség esetén segít a használatban. Na, ő az, aki a segítségnyújtás mellett azért is áll ott, hogy a vevők ne érezzék teljesen kontroll nélkül magukat.

A kutatások szerint ugyanis a vásárlók lopásra való hajlandósága ugrásszerűen megnő, ha csak egy géppel találják szembe magukat.

Ahol a technológia nem elég fejlett, ott bevett szokás, hogy az áru darabszámát “véletlenül” rosszul ütik be, mondjuk 10 kifli helyett 8-at számolnak el, vagy úgy húzzák át az árukat a vonalkód olvasón, hogy csak a legalsót lássa a lézer, esetleg megpróbálnak olyan mozdulatot tenni, mintha leolvasták volna az árut, de valójában csak elhúzzák a gép előtt. A vásárlók nagyon leleményesek tudnak lenni, még akkor is, ha egy alkalmazott figyeli őket.

Ehhez lehet hozzászámolni, hogy a technológia alkalmazása sem olcsó. Egy négy kasszás automata beszerzési költsége legalább tízmilliós tétel forintban számolva, és a lopások miatt nem lehet minden alkalmazottat kiváltani vele, vagyis a személyi költségek soron is marad egy bizonyos összeg. Kiskereskedelmi alkalmazottat ma Magyarországon havi nettó 180-200 ezer forintos nettó bér alatt nem nagyon lehet találni, ami összességében körülbelül évi 4 millió forint költséget jelent fejenként egy cégnek.

Így az önkiszolgáló pénztár igazán csak a nagy üzleteknek érheti meg, ahol jelentős a forgalom és sok az alkalmazott.

A megoldás fő előnye lehetne még a sorban állási idő lerövidülése is, ám ez a gyakorlatban nem mindig teljesül. Előfordul, hogy a sor ugyanakkora marad.

Egy brit kriminológus az önkiszolgáló kasszák megkárosítóit tipologizálta. Szerinte a bolti lopáson kapott vásárlók négy fő csoportba oszthatók. Az elsőbe azok tartoznak, akik első alkalommal véletlenül fizetnek kevesebbet a kelleténél, de amikor rádöbbennek, hogy a rendszer könnyen kijátszható, akkor rákapnak.

A második csoport tagjai a tipikus répa trükköt alkalmazzák, vagyis szándékosan nem megfelelő mennyiséget vagy árufajtát számláztatnak ki a géppel. Mivel ők valamennyit mégis fizetnek a termékért, a dolgot magukban nem is lopásnak, hanem a rendszer kiskapujának magyarázzák.

A harmadik csoportban az automatizálás ellenzői vannak, akik azt mondják, hogy a lopással büntetik meg az áruházat, amiért elbocsátotta a kasszásokat.

Végül pedig vannak azok, akiknek elege van az önkiszolgáló pénztárban gyakran előforduló macerákból, amikor a gép nem működik jól, vagy a vásárló nem tudja jól kezelni, és ezért segítséget kell hívni, vagy újra kell indítani a folyamatot. Az elégedetlenkedők ilyenkor úgy érzik, hogy jogosan károsítják meg a boltot az okozott kellemetlenségért cserébe.

(g7)

címlap: itarena.hu

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!