Gondolná, hogy lopják a méretesebb élőpontyokat a természetes vizeinkből? Mindezt nem azért, hogy kilóra eladják és az asztalra kerüljenek, hanem azért, hogy nagyobb halastavak reklámértékét növeljék.
Pénteken egy 32 kilós pontymonstrumról derült ki, hogy akár 1 millió forintot is érhet. De ez csak a jéghegy csúcsa lehet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Napi.hu-val azt közölte: nagyon kevés eset derül ki.
Régen terjedtek pletykák a dunai horgászok körében arról, hogy a halászat során kifogott nagyobb példányokat a leleményes üzletemberek drágán eladják élve a nagyobb horgásztavaknak, hogy így javítsák fel az állományok összetételét a magántavakban. Ez az etetőanyag-keverés mellett néha előjövő történet pontosan olyan összeesküvés-elméletnek tűnt, mint az a pecás szokás, hogy minden vízpartra legalább egy Amper Bélát vizionáltak, akiről azt tartották, hogy illegálisan árammal rázva meg a halakat gyéríti az állományt.
A halgazdálkodási törvényt 2013-ban módosították, a horgászokat helyzetbe hozva a gyűlölt halászokkal szemben. Gyakorlatilag kitiltottak minden hálót a természetes vizekről, így ez az elsőre paranoiának tűnő pletyka is eltűnt a süllyesztőben.
Azonban úgy fest, hogy ha hálózás nélkül, de a jelenség mégis tovább létezik és létezhetett korábban is. Minderre pedig a Nébih egy furcsa, hihetetlen horgásztörténetekbe illő leleményes nyomozása mutatott rá.
Pénteki közleményük szerint az egyik közösségi oldalon figyelt fel a szervezethez tartozó Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) arra a posztra, amelyből kiderült, hogy egy Heves megyei természetes vizünkből 2016 októberében kifogott, majd a vízbe visszaengedett 28 kg-os pontyot 2018. április 8-án már egy Pest megyei horgásztóból fogták ki ismét 31,9 kg súlyban. A hatóság beszámolója szerint egy szakértő segítségével 4 sajátosság - a testmagasság/testhossz index, és az oldalvonalon található pikkelyszám - alapján teljes bizonyossággal kizárták, hogy két eltérő halról lenne szó. A tőponty halgazdálkodási értékét 31 900 forintban állapították meg, míg feketepiaci értékét 800 ezer forintra tették.
Mitől ér egy hal egymillió forintot?
A magán halastavaknál és a természetes vizek horgásztanyáin az óriásfogásokról készült képek épp annyira elhagyhatatlan dekorelemek, mint az autószerelő-műhelyek legendás pucérnős - leginkább pirellis - naptárai. A jelenség érthető: a horgászat sportértékét épp a természeterőivel - jelenesetben egy hal élni akarásával - való küzdelem adja. Logikailag pedig elég egyszerű levonni azt a következtetést, hogy a nagyobb hal jobban húz, a falon is jól mutat egy monstre uszonyossal készült kép, vagyis az igazán teljesítménykényszeres horgászok akár vándorútra is kelhetnek, hogy egy-egy pontylegendát kifogjanak.
A Nébih viszont arról tájékoztatta a Napi.hu-t, hogy a halat marketingértéke miatt taksálják több százezer forintra. Arra a kérdésre, hogy mennyire gyakori a jelenség, a hatóság nem tudott pontos választ adni, de szerintük "számos utalást lehet találni, esetenként hirdetéseket is, hogy ekkora halért közel milliós összegeket fizetnek ki."
Azt sem nagyon lehet megbecsülni, hogy évente mekkora veszteség keletkezik így országosan a természetes vizekben. Amellett, hogy kevés esetet tárnak fel, feketekereskedelemről levén szó, a kár mértéke nem kimutatható. Gyakorlatilag a természetes vízben 15-20 év alatt felnövő hal horgászati reklámértékét viszik át, amely szinte megbecsülhetetlen. Nagyjából attól függ, hogy az adott haltulajdonos mekkora árat lát bele egy "halcelebbe".
címlap: kaposvarmost.hu
Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
