A mesterséges intelligencia és az automatizációs technológiák fejlődése és terjedése egyre inkább át fogja szabni a munkaerőpiaci igényeket és lehetőségeket. Mielőtt kétségbe esnénk, hogy a robotok elveszik majd a munkánk – vagy megörülnénk neki, hogy el fog jönni az idő, amikor nem kell többet dolgozni –, fontos megjegyezni, hogy az újítások egészen máshogy érintik a különböző foglalkozásokat és az országokat is.

A McKinsey Global Institute új nemzetközi kutatása* arra hívja fel a figyelmet, hogy míg bizonyos munkakörök a robotizációval el fognak tűnni, addig más foglalkozásokban nem hogy csökkenne, hanem drasztikusan nőni fog a munkaerő iránti igény. A kutatók azt vizsgálták, hogy a különböző, a foglalkozás szempontjából fontos készségek iránti kereslet hogyan fog változni a munkaerőpiacon. Ezeket a következő öt csoportba sorolták be:

1. fizikai és manuális adottságok
2. alapszintű szellemi kompetenciák
3. magasabb szintű szellemi képességek
4. szociális és érzelmi készségek
5. technológiai tudás

Munkaórákban számolva a fentebbi képességeket megkövetelő foglalkozások iránti keresletet az látható, hogy az első két csoport esetében, tehát a fizikai és manuális, illetve az alapszintű szellemi képességeket nézve 14-15 százalékkal esnek majd vissza az igények a 2016 és 2030 közötti 15 év alatt. Ugyanakkor a többi készségcsoportban a kereslet növekedését jósolják az elemzők, főleg a technológiai ismereteket előíró munkakörökben: ezekben a foglalkozásokban az előrejelzések szerint 5 százalékkal nőhet az elvégzendő munka mennyisége.

Munkakörökre lefordítva az eredményeket, az várható, hogy a gyártósori, gépkezelői munkák, illetve a járművezetői, a pénztárosi, az adatrögzítői és az ügyfélszolgálati állások válnak majd az automatizáció áldozataivá. Viszont egyre több elemzőre, folyamattervezőre, programozóra, mérnökre és kutatóra lesz szükség. Sőt, az orvosoknak, a tanároknak és az ügyvédeknek sem kell félniük, hogy robotok lépnek a helyükbe, ahogy a bölcsészek helyett sem fognak cikkeket vagy könyveket szerkeszteni a gépek, ahogy a művészeket és más, kreatív foglalkozást végzőket sem fogják helyettesíteni. Jól látszik, hogy minél kisebb képzettséget igényel egy munkakör, annál könnyebb automatizálni.

Az is biztos, hogy bőven lesz munkája az átképzéseket, felnőttképzéseket nyújtó intézményeknek, mert nagy átalakulásokra számíthatunk: 2016-ban még épp a technológiai tudást igénylő munkakörökben dolgoztak a legkevesebbet, ahol a legdinamikusabb növekedés várható.

Hogy Magyarországra nézve mi várható, azt egy másik friss felmérés alapján foglalhatjuk össze, amit szintén a McKinsey készített. A magyarországi munkaórák felét lehetne robotokkal kiváltani, ami valamivel magasabb a 44 százalékos uniós átlagnál.

A magas magyar automatizálási potenciál annak is köszönhető, hogy számos nyugat-európai vállalat ide költöztette a gyártósorait az olcsó munkaerő miatt. Izgalmas kérdés, hogy mikor és milyen arányban döntenek úgy, hogy a munkásokat robotokkal váltják fel. A McKinsey jelentése szerint nem kell attól tartani, hogy ez egyik napról a másikra be fog következni, de azért nem árt résen lenni, mert van már példa arra, hogy 500 új robottal és 0 gyártósori munkással nyitnak autóipari üzemet.

(g724)

 A fotó illusztráció