Évente több ezer birtokvédelmi eljárás indul országszerte.

A szomszédjogok megsértése többnyire zajjal, fénnyel, piszokkal történik. Falusias településeken főként állattartás, a másik telkének közlekedésre vagy mezőgazdasági munkák során történő használata miatt indul eljárás, de pereskedtek már kidőlt kerítés miatt is. Városokban gyakoriak a társasházakkal kapcsolatos birtokperek, a zajhatásoktól a beázásokon át a parkolóhelyek használatáig.

Több jogszabály, köztük a társasházi törvény módosítását is indokoltnak tartja a birtokperek országos vizsgálata nyomán a Kúria - mondta Orosz Árpád, a Kúria tanácselnöke, a joggyakorlat-elemző csoport vezetője a vizsgálat eredményeit összegző háttérbeszélgetésen.

A "gazdagabb" fővárosi kerületekben vezetett már jogvitához, hogy a szomszéd erkélyen cigarettáztak, zavarta a lakótársakat a kutyaugatás vagy akár a kapunyitó motor zaja. Megjelentek azok az ügyek, amelyekben a szomszédok vagyonvédelmi célból felszerelt kamera miatt indítanak magánszférájuk védelmében birtokvédelmi eljárást, és időről időre előfordul, hogy egy üzem szennyezi a környezetét - ismertette a kúriai bíró.

A jegyző arról a ténykérdésről dönthet, hogy fennáll-e a birtokvédelmi helyzet. A bíró már olyan mérlegelést igénylő jogkérdésekben is eljár, hogy például a szomszéd zavarása szükségtelen mértékű-e vagy még köteles tűrni az érintett. A jegyzők gyakran alaptalanul állapítják meg hatáskörük hiányát arra hivatkozással, hogy a birtokláshoz való jogosultságról csak a bíróság dönthet, hiszen "a jog is lehet tény". A jegyző döntésének megváltoztatását a kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet kérni a bíróságtól.

A szomszédjogokkal kapcsolatos konfliktusok a birtokperek során nem egyszer kártérítési, személyiségi jogi követelésekhez is vezetnek, amikor nem vagyoni kártérítést, sérelemdíjat követel a felperes, és a viszontkereset sem ritka.

A jegyző előtt induló, majd a helyi bíróságokra kerülő birtokvédelmi ügyekben a törvényszékek hozzák meg a jogerős döntéseket, kúriai felülvizsgálatra már nincs lehetőség. Ám a legfőbb bírói fórum egyik alkotmányos kötelezettsége biztosítani az országosan egységes ítélkezési gyakorlatot.

Jogállami követelmény ugyanis, hogy hasonló tényeken alapuló esetekben az ország minden bíróságán hasonló döntések szülessenek. Fontos a bíró és a jegyző közötti visszacsatolás, ám ez nem mindig megfelelő. A bírók határozataikban a szükségesnél jóval kevesebbszer idézik vissza a jegyző eljárását. Az esetek kétharmadában meg sem küldik döntéseiket a jegyzőknek, holott ezt ők igénylik és a joggyakorlat egysége szempontjából is hasznos lenne - igaz, erre jogszabály nem kötelezi a bírókat.

A jegyzők túlnyomó többsége ugyanakkor még mindig papíralapon, postai úton terjeszti fel az ügyeket a bírósághoz, holott a megfelelő informatikai rendszer kiépítésével sok időt és pénzt lehetne megtakarítani.

(via mti)

A fotó illusztráció

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!