CSATORNAPÉNZEK TÁRNOKON: “Elcsúszott kétmilliárd forint”
2018. július 29. írta: BoldogÉ

CSATORNAPÉNZEK TÁRNOKON: “Elcsúszott kétmilliárd forint”

csatornazas-pecsma-hu.jpg

Hetek óta nem válaszolt az illetékes vízügyi igazgatóság arra a kérdésre, miként lehetséges, hogy egy évekkel ezelőtt befejezett környezetvédelmi beruházás összköltsége 2018 tavaszán kétmilliárd forinttal megemelkedjen – Tárnokon ugyanis ez történt.

A már korábban több Átlátszós cikkben is szereplő tárnoki nyugállományú rendszerszervező mérnök ugyanis hivatalos beadványában több pontban kimutatta, hogy a szennyvíz-beruházás tárnoki részében a víziközmű-társulat alapszabály-ellenesen működött.

Mihályiné Opéczy Mária a jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva megkérdőjelezte a társulat jogát arra, hogy a szennyvízrendszeren kívül másra, például útépítésre költsék a tárnokiak pénzét és a társulat évek óta nem volt hajlandó elszámolni a tárnokiak pénzével, noha a beruházást évekkel ezelőtt befejezték.

A mérnök beadványa alapján a kormányhivatal eljárást indított, a vízügyi igazgatóság ennek keretében helyszíni ellenőrzést tartott. A Mihályiné által feltárt tényeket többnyire megalapozottnak találva megállapították, hogy a társulat alapszabály-ellenesen működött – lemondások és egy haláleset miatt a minimálisan szükséges alá csökkent a küldöttek létszáma.

A vízügyi ellenőrök azt is leírták a jelentésükben, hogy a település polgármestere nemhogy a társulat intéző bizottságának, de magának a társulatnak sem lehetett volna a tagja. Szolnoki Gábor polgármester 2008. júniusa óta jogellenesen vett részt az intéző bizottság munkájában – olvasható az ellenőrzési jelentésben.

Ebben a jelentésben ugrott meg hirtelen kétmilliárddal a tárnoki beruházás végösszege. Más dokumentumokban az összköltség 3 015 671 156 forint, a vízügyi igazgatóság levelében szereplő táblázatban viszont 5 106 271 534 forint.

Az Átlátszó megismételt kérése ellenére nem adott magyarázatot a vízügyi igazgatóság a kétmilliárd forintos eltérésre. Nem hivatalos forrásból az Országszerte Átlátszó blog úgy értesült, hogy a vízügyi ellenőrök afféle táblázatkezelési malőrrel, a “számok elcsúszásával” magyarázzák milliárdos bakit.

A tárnoki ügy részleteit jól ismerő forrásunk erről úgy vélekedett, ez a nem hivatalos érvelés sántít. Tudomása szerint nem egyszerű “elcsúszásról” van szó, kételkedéssel kell fogadni azt a magyarázatot, hogy egyszerű, mechanikus hiba okozta volt a kétmilliárd forintos növekményt.

A vízügyi igazgatóság igazgatója azokra a kérdésekre sem válaszolt, amelyek azt firtatták, vizsgálták-e, hogy mikor fejeződött be a szennyvízberuházás, illetve törvényesen fordították-e a lakossági önrészt az alapszabályban foglalttól eltérő célokra.

Ezek a kérdések több tucat településen foglalkoztatják a helyi közvéleményt: a nem pontosan és időben tájékoztatott polgárok egy idő után rádöbbentek, hogy az általuk befizetett önrészt legalább részben vissza kellene kapniuk. A víziközmű-társulatoknak el kellett volna számolniuk, de a beszedett pénzek maradéktalan visszafizetéséről eddig mindössze néhány esetben érkezett hír, a társulatok többsége nem volt hajlandó beszüntetni a működését a projektek befejezése után.

A Tárnokon ellenőrzést tartó Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság korábban azzal bújt ki az elszámolási eljárásra, valamint az útépítésekre rákérdező megkeresések alól, hogy a vízügyi igazgatóság csak szakmai ellenőrzési feladatokat lát el, így nem illetékes állást foglalni ezekben a kérdésekben. Ez az álláspont a vízügyi szakma széles körében elterjedt állaspontnak számított.

Két vízügyi szakember viszont egy tanulmányban éppen azt írja, hogy

„Összességében elmondható, hogy [a szakmai ellenőrzés] szinte teljes körű ellenőrzést jelent, hiszen magába foglalja a jogi, a pénzügyi és a műszaki területeket.”

Vagyis a vízügyi igazgatóságnak jogában áll belemenni olyan részletek vizsgálatába, mint amilyen például az útépítések vagy a halogatott elszámolás kérdése.

A szolnoki vízügyesek álláspontját egy jogerős cégbírósági végzéssel lezárult csatornaügy dokumentációja támasztja alá. A Tárnokon vizsgálódó vízügyesekkel szemben miskolci kollégáik egy precedens értékű törvényességi eljárás részleteit osztották meg az Átlátszóval.

Az Átlátszó birtokába került iratok szerint a miskolci vízügyeseket semmi nem gátolta meg, hogy belemenjenek a karácsondi víziközmű-társulat ellenőrzése során a legkeményebb gazdasági-pénzügyi és jogi kérdések vizsgálatába. Így megállapították, hogy a társulata jogellenesen késlekedett az elszámolási eljárás megindításával, továbbá felszólították a társulatot, hogy tartózkodjon olyan beruházásoktól, amelyek nem szerepelnek az alapszabályukban.

A miskolci vízügyesek olyannyira eredményes munkát végeztek, hogy a cégbíróság 2017 végén meghozott végzésében maradéktalanul helyt adott a kérelmüknek. Kimondta, hogy a karácsondi társulat törvényellenesen működik, ezért felszólította az elszámolási eljárás megindítására, és megbüntette félmillió forintra.

A csatornaberuházások megítélése így egyáltalán nem válik egyszerűbbé, hiszen a két vízügyi igazgatóság kétféle jogalkalmazási megközelítést alkalmaz. További bonyodalmak forrása, és ez a Tárnokon vizsgálódó vízügyesek egyik fő érve, hogy az Érd környéki beruházás során a három település víziközmű-társulat nem vett részt érdemben a szennyvízrendszer létrehozásában, mindössze a lakossági önrészt gyűjtötték össze.

A hatályos szabályozás viszont az elszámolási konstrukciót arra a modellre alapozza, amelyben a társulat maga építi meg a szennyvíztisztító- és elvezető rendszert.

A tárnoki víziközmű-társulat május végi küldöttgyűlésén a vízügyi igazgatóság képviselője leszögezte: ezek a társulatok akkor végezték el a feladatukat, ha beszedték pénzt – például behajtották a hátralékokat-; az elszámolási eljárást ezután indítják meg.

Ezek szerint ezek a társulatok egyáltalán nincsenek késedelemben. Ez az érvelés – amellett, hogy meglehetősen homályosnak tűnik a jogi háttere – alapjogi szempontból is aggályos. Miért kerül előnyösebb helyzetbe az a polgár, akinek a társulata saját maga valósította meg a beruházást – hiszen ő az átadás-átvétel után pár héttel visszakaphatja a pénzét – azzal a helyi polgárral szemben, akinek a pénzét a polgármesterek által irányított társulás szedte be: ő csak akkor jut a pénzéhez, ha mindenki befizette a tartozását.

A két vízügyi igazgatóság eltérő jogalkalmazási gyakorlata annál érthetetlenebb, mert a Belügyminisztérium egyértelműen állást foglalt, hogy az igazgatóságoknak miként kell eljárni az ilyen ügyekben.

A miskolci vízügyesek által kiadott iratok egyike szerint

“A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes államtitkára levelében kérte az Igazgatóságoktól, hogy különös figyelmet fordítsanak a KEOP [uniós] támogatásból megvalósuló beruházásokra, mivel legtöbb esetben az egyes víziközmű társulatok különböző indokkal késlekednek (pl. alaptevékenységüktől eltérő beruházás) a beszedett érdekeltségi hozzájárulások elszámolásával és a társulat felszámolásával.”

Ezt a levelet vélhetően azok a vízügyes ellenőrök is megkapták, akik Tárnokon vizsgálódtak.

Ezt az álláspontot magának a tárnoki mérnöknőnek is írásba adta a Belügyminisztérium egyik főosztályvezetője. Murányiné Krempels Gabriella ezt írta Mihályinénak: „A lakosságtól beszedett, illetve az önkéntes teljesítés hiányában végrehajtás útján behajtott összegeket sem az Önkormányzat, sem a Társulat nem használhatja fel egyéb feladat finanszírozására.”

Mindezek alapján azt mondhatnánk, nem kétséges, hogy a kormányhivatalnak a tárnoki beruházás ügyében milyen tartalmú döntést kell hoznia.

Ám az előjelek alapján egyáltalán nem egyértelmű a végkifejlet.

A teljes írást elolvashatja ITT!

címlap: pecsma.hu

 

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

https://boldoguljerden.blog.hu/api/trackback/id/tr4514149165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.