Brutális összegbe, 50 milliárd forintnál is többe kerülne, emellett számos biztosítékot és felelősségi szabályt kihagynának a Belügyminisztérium központi kamerarendszeréből.

Ők azt állították, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által kért javaslaeket beépítették a törvényjavaslatba, de ez a hivatal levele alapján egyértelműen nem igaz - derül ki a hvg.hu cikkéből

“A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára.

Ezt nem egy politikai tömörülés, vagy ellenséges civil szervezet, hanem Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) reagálta a kormány törvénytervezetére, miszerint egy helyen gyűjtenék össze a közterületi és pénzintézeti kamerafelvételeket.

A NAIH védi az állampolgárok információs jogait, és az égnek Péterfalvi nem létező hajszálai, amikor megkapta a tervezetet.

Csak érzékeltetésül, kiderült ez a NAIH-nak a Belügyminisztériumnhoz írt leveléből, hogy mekkora létesítményt hozna létre a BM:

“35 ezer kamera képfolyamainak folyamatos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban, 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése, ami központi szinten 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené, és erre még rájönne a településeknél megjelenő, megsaccolhatatlan összegű további költség.

"Ezek az adatok mindeddig nem voltak ismertek számunkra" - írja a NAIH.

A tervezet arról szólt, hogy az adatokhoz közvetlenül, egy alkalmazáson át férnének hozzá a jogosult szervezetek. Így azok, akik feltöltik a képeket, megszűnnének adatkezelőnek lenni, mert nem tudnák, hogy egy másik szervezet mikor és miért kéri le a képeiket. Ugyanakkor a központi gyűjtőhely sem lenne adatkezelő, csak adatfeldolgozó. Ezzel viszont nem lenne olyan gazdája ennek a hatalmas képtömegnek, akit jogsértés esetén felelősségre lehetne vonni.

Ráadásul a NAIH által megismert legutolsó szövegváltozatból kikerültek olyan szövegrészek, amelyek az adathozzáférések jogosultságának ellenőrzését és a hozzáférések naplózását és azok ellenőrzését írták volna elő, magyarán szólva még visszakeresni sem tudnák, ha akarnák sem ki, mikor, milyen adatokat kezelt például egy állampolgárról.

Egy ilyen hatalmas léptékű technikai megfigyelőrendszer nagyon erős adatvédelmi garanciákat kívánna, ám ezek teljesen hiányoznak a törvénytervezetből,

vonta le a következtetést a NAIH.

A NAIH javaslatokat is megfogalmazott:

- az adatkezelő legyen felelős az adatkezelés jogszerűségéért;

- a törvény határozza meg az adatok felhasználásának lehetséges módjait, miért és mikor lehet kikérni a kamerafelvételeket - illetve: miért és mikor nem;

- tiltandó lenne az adatok biometrikus feldolgozása, és az adott személlyel kapcsolatos automatikus profilképzésre való felhasználása;

- csak olyan kamerákat lehessen bekapcsolni a rendszerbe, amelyek biztosan jogszerűen lettek elhelyezve - nem néznek be magánház kertjébe vagy egy ablakon.

- lehessen tudni, hogy mely kamerák képe fut be a nagy közös rendszerbe, az közöljön erről listát a weboldalán;

- csak olyan személy férhessen hozzá, aki erre előzetesen jogosultságot kapott előzetes ellenőrzést követően;

- a hozzáféréseket szigorúan naplózni kellene - ki, kit mikor, mit, miért, milyen ügyben, milyen célból figyelt meg.

Érzékeltetésül, hogy a totális megfigyelőrendszer esetében miről is van szó pontosan:

• mintegy 4000 rendőrségi kameráról beszélhetünk az országban
• a belügyi felvételeket eddig 5 napig lehetett megőrizni, ezt most 30 napra emelkedne.
• a közterületeseknek majdnem háromszor annyi kamerája van, mint a rendőrségnek - a felügyelet  viszont 8 napig őrzi meg az "adatokat"
• a tervek szerint a közúti közlekedést megfigyelő kamerákat is bevennék a "közösbe" a bankautomaták és bankok több tízezer kamerájának felvételeivel együtt, ami ugye magáncégek felvételeit jelenti.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy elvetendő az elképzelés, megjegyezzük, hogy sok demokratikus országban már működik ehhez hasonló rendszer. Gondolván például a Teréz körúti robbantó esetére, logikusnak tűnik. Azt az ún. "térképet," amely az elfogáshoz kellene, nem több helyről, sok-sok "cégtől" szerezné meg a hatóság, hanem minden egy helyen lenne.

A bökkenő ott van a jelenlegi javaslatban, hogy eredetileg a kormány hivatkozási alapja a bűnmegelőzés és nem a bűnüldözés. Ez azért fontos különbség, mivel különös ok nélkül, tömegesen  gyűjtenének adatot alaptörvény-ellenesen. Ez az előre összegyűjtött bázis ugyanis teljes profil létrehozását tenné lehetővé: láthatóvá válna, ki hova jár, milyen bankba, üzletekbe megy ügyet intézni, hogy él.

(hvg.hu)

címlap: MTI/Mohai Balázs

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!