Magyarországon rendkívül kevés dolgozó tagja valamilyen szakszervezetnek.
Az OECD országok közül például majdhogynem sereghajtók vagyunk, a környező országok közül pedig Szlovénia és Ausztria is nagyon előz minket. Nyugati szomszédunknál például a dolgozók több mint negyede tagja valamilyen szakszervezetnek. Itthon tehát lenni hová fejlődni, már csak azért is, mert az év eleji Audi-sztrájk bemutatta, hogy hazánkban is komoly erőt képviselhet a szakszervezetbe tömörülés.
Az OECD országokban a szakszervezetbe tömörülő dolgozók aránya 30 százalékról 16 százalékra csökkent 34 év leforgása alatt. Magyarország ebben a tekintetben pedig még rosszabb helyzetben van, olyannyira, hogy a teljes listát tekintve majdhogynem sereghajtók vagyunk. Egészen pontosan csak három ország van mögöttünk.
Ha megnézzük a listát, kitűnök, hogy Magyarországon a dolgozók csupán 8,5 százaléka volt szakszervezeti tag a vizsgált időszakban. Itt meg kell jegyezni, hogy az OECD közlése szerint a magyar adat 2016-ból származik, így a pontos számok 2018-ra természetesen változhattak, nagyságrendi különbségek azonban nem valószínűk, már csak azért sem, mert sok ország adata származik szintén 2016-ból vagy 2017-ből, de korábbról is.
Ha a környező országokkal összevetjük a magyar adatot, azt látjuk, hogy Szlovákiában arányaiban több dolgozó szakszervezeti tag, ám a különbség alig több mint két százalék. A listán azonban jóval feljebb szerepel például Szlovénia, ők már az OECD átlagot is verik, az ottani dolgozók 19,6 százaléka ugyanis szakszervezeti tag. Ausztria pedig még ennél is durvább, ott ugyanis a munkavállalók több mint negyede (26,7%) tagja valamilyen szakszervezetnek.
Az éllovasoktól azonban még Ausztria is messze elmarad. Európa északi államaiban ugyanis bődületesen sok dolgozó tömörül szakszervezetekbe. Izlandon például a munkavállalók 90,4 százaléka tag, tehát majdnem 100 százalékos a lefedettség. De Dániában, Svédországban és Finnországban több mint 60 százalékos a szakszervezeti tagok aránya az összes munkavállalóhoz viszonyítva.
Ahogy az OECD adataiból is láttuk Magyarországon rendkívül kevesen tagjai valamilyen szakszervezetnek. Pedig nem kell sokat visszamennünk az időben, hogy lássuk, mekkora erőt képviselhetnek a szakszervezetek. 2019 elején, hazánkon valóságos sztrájkláz söpört végig, melyek közül az Audi-botrány durrant a legnagyobbat, de sztrájkoltak vagy sztrájkra készültek többek között a Hankook dolgozói, a ferihegyi reptér dolgozói, a Metro dolgozói, de még a közalkalmazottak is.
A legtöbbször sikeres munkabeszüntetése pedig odáig vezettek, hogy egyre több munkás kapott vérszemet, és akart szakszervezeti tag lenni. Februárban írtuk meg például, hogy a győri Audi munkabeszüntetését megszervező szakszervezet azt közölte: a gyárban dolgozók 70 százaléka már szakszervezeti tag. A Vasas Szakszervezeti Szövetségnél az addig 25 ezer fős tagság nagyjából 10 százalékkal bővült a sztrájkot követő hetekben, a szervezet alelnöke szerint nem csak az Audi-sztrájk sikerén felbuzdulva, hanem azért is, mert egyre erősebb a dolgozók érdekérvényesítési szándéka és képessége.
Mindezeken túl az alelnök azt is elmondta, és ez korrelál az OECD adataival, hogy még bőven van hova fejlődni a magyarországi szakszervezeti tagságnak.
És ahogy a számokból látjuk, tényleg van hova, még az OECD országok átlagához is hiányzik nem kevesebb mint hat százaléknyi ugrás.
Itt léphetsz be a Boldogulj Érden Facebook csoportba, vagy írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljerden@gmail.com címre.
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
