Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintos érmék. A jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni.
Az MNB 2019. október 1-én új, korszerűbb alapanyagú 100 forintos érmét bocsátott ki. Az új 100 forintosok külső megjelenése és legfontosabb paraméterei (például átmérő, vastagság) nem változik, az alapanyaguk acél helyett azonban réz-nikkel-cink ötvözet, amely az automatákban stabilabb működést biztosít az acél alapanyagú érmékkel szemben. Az új 100 forintosok bevezetését követően a jelenleg használt, acél alapanyagú 100 forintos érmék továbbra is forgalomban maradnak.Az érme-elfogadó automaták felkészítése az új 100 forintosok kezelésére már tavaly októbertől megkezdődött. Azonban az érmék ezt követő, tényleges forgalomba hozatalát a tervezett májusi időpontról a koronavírus-járvány miattit veszélyhelyzetre tekintettel az MNB 2020. július 1-re halasztotta. Az új alapanyagú érmék a készpénzforgalmi igényekhez igazodva, fokozatosan terjednek majd el a pénzforgalomban, ennek elősegítése érdekében a jegybank a jövőben már kizárólag új alapanyagú 100 forintos érméket hoz forgalomba.
Az MNB felhívja minden olyan érmeelfogadó automata üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették ezt meg – készítsék fel a berendezéseiket az új 100 forintos érmék elfogadására annak érdekében, hogy a lakosság számára ne okozzon problémát az automaták használata.
Az új alapanyagú 100 forintosok automatákban történő elfogadásához szükséges beállítások elvégzéséhez az üzemeltetők az MNB-től tesztérméket igényelhetnek egyszerű címletváltás keretében. A tesztérmék átvételének módjáról és az új alapanyagú 100 forintosokkal kapcsolatos további részletes információk az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán találhatók.
Az új alapanyagú 100 forintos érmét a régivel összehasonlítva nem érzékelhető számottevő különbség – írja a jegybank. Azonos az átmérőjük és a vastagságuk, a külső (kör)gyűrű és a belső rész, az úgynevezett mag aránya mindkettőnél ugyanakkora, az éremképük is megegyező.
Csak a színük tér minimálisan el, mégpedig a belső részen. A régi érme magja ugyanis sárgaréz bevonatú, ami friss verésű, ún. verdefényes minőségű érme esetében fémes, fénylő aranysárga színezetű. Az új százforintos magja ugyanabból a fémösszetételből készül, mint az 1993 óta forgalomban lévő 5 és 20 Ft-os címleteink, így az új érmének a készpénzforgalomban történő használata során várható színét ezek az érmék is jól mutatják.Bár a kétféle százforintos súlya az eltérő alapanyag miatt különbözik, ez meglehetősen kis eltérés, az érméket kézben tartva alig érzékelhető: míg a régi, acélalapú 100 forintos 8,0 grammos, a színesfémötvözetekből készülő új típus 6 tizeddel több, 8,6 gramm súlyú.
Az új alapanyagú érmék annak ellenére, hogy homogén réz-nikkel-cink ötvözetből készülnek, szemben a régi acél alapanyagú érmékkel, 30 százalékkal olcsóbbak. Ennek az az oka, hogy a korábbi acél alapanyagú érmék ún. szendvicsszerkezetű lapkáinak megmunkálási költsége jóval magasabb, mint az alapanyagnak az ára – áll az MNB tájékoztató füzetében.
Fotó: mnb
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljerden@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Érden Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon.
