A magyarok abszolút többsége egyetért azzal, hogy a magyar kormány minél előbb vezesse be a feltétel nélküli alapjövedelmet - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.
Ezen belül 53 százalék szerint ezt a lehető leghamarabb meg kell lépni, míg további 27 százalék szerint ezt csak fokozatosan, az érintettek megkérdezésével lehet megtenni - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Az intézkedésre nemmel voksoló 20 százalékon belül az összes válaszadó 14 százaléka osztja azt a véleményt, hogy az alapjövedelem országos bevezetésére itthon azért nincs szükség, mert ilyen rendszer valójában még egy országban sem működik, így valószínűleg túl kockázatos volna elsőként ilyet lépni, míg 6 százalékuk úgy véli, hogy egy ilyen rendszer túl sokba kerülne az államnak.
A kutatásból az is kiderül, hogy a férfiak 51 százaléka ért egyet az alapjövedelem minél előbbi bevezetésével, további 25 százalékuk a megfontoltabb tempó mellett van. A nők esetében még nagyobb a támogatás: 54 százalékuk gyorsabban, 30 százalékuk lassabban, de ilyen irányba lépne. Ennek megfelelően az alapjövedelem ellenzői között több a férfi (24 százalék), mint a nő (16 százalék).
A válság elleni küzdelem jegyében világszerte sok helyen - így Magyarországon is - ismét előkerült a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA), az utóbbi évek egyik legvitatottabb közpolitikai javaslata. E megoldás lényege, hogy az ország minden polgára jogosult egy rendszeres pénzösszegre, függetlenül életkorától, családi állapotától, munkaerőpiaci státuszától vagy más tulajdonságától. Támogatói szerint az alapjövedelem arra elegendő, hogy fedezze a közösség tagjainak alapvető szükségleteit: az étkezés és lakhatás költségeit. Az FNA pedig úgy kerülhetne beláthatóbb közelségbe, ha lényegében minden más szociális programot kiváltanának vele.
Az FNA nem tévesztendő össze az államilag garantált minimális jövedelemmel, amely koncepcionálisan hasonló, ám igénybe vételéhez az állam további feltételeket szabhat (közmunka, rászorultság). A feltétel nélküli alapjövedelemnél az egyetlen követelmény a jogosultsághoz, hogy az egyén az ország állampolgára legyen.
Az eddigi leghíresebb próbálkozás Finnországban volt, ahol 2017 januárjában indítottak el egy kétéves kísérletet, amelynek keretében havonta 560 eurót juttattak kétezer, véletlenszerűen kiválasztott munkanélkülinek. Mindenki minden hónapban megkapta az 560 eurós alapjövedelmet, függetlenül attól, hogy talált-e munkát vagy sem. Csakhogy a kísérlet nem váltotta be a foglalkoztatottság növeléséhez fűzött reményeket. Ugyanakkor a programban részt vevők boldogabbak és egészségesebbek voltak, jobban bíztak a jövőben, mint a kontrollcsoport tagjai.
Egy nemrégiben publikált felmérés szerint az általános alapjövedelem kérdését azonosan ítéli meg mindegyik korcsoport és egyértelműen támogatják Európa-szerte, a fiatalok és a középkorúak 71, az 50 év felettiek 70 százaléka gondolja azt, hogy minden polgárnak járjon alapjövedelem.
A következő nagy próbálkozó Spanyolország, ahol az első alapjövedelmes támogatásokat idén júniustól fizetik a rászoruló 850 ezer háztartásnak, amelynek mintegy felében él gyerek is. Juttatási feltétel, hogy a család bevétele nem éri el a minimálbér összegét. Az intézkedés éves költségvetési vonzata évi 3 milliárd euró.
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljerden@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Érden Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon.