A 19. században még a szilvafajták fele sárga gyümölcsű volt, néhányukat ma is láthatjuk a NAIK Gyümölcstermeszáti kutatóintézet érdi génbankjában, ahol nyitott napon mutatták be a fajtákat. A kutatóintézet három állomásán is találhatók szilvaváltozatok, Érden 348, Cegléden 220, Újfehértón 138 fajta és tájfajta.
Nagyszabású gyűjtőmunka folyt az 1970-80-as években, amikor a Kárpát-medencéből szedték össze a megőrzésre érdemes gyümölcsfajtákat a szakemberek. A legtöbb tétel Érdre került, és azóta 15-20 évente átoltják és új helyen újranevelik a fákat. Szerepelnek a gyűjteményben szerb, román, ukrán fajták és hibridek, továbbá új német szilvafajták.
Érdemes itthon is megvizsgálni a külföldi fajtákat, ugyanis eltérő környezetben másként viselkednek, az idő dönti el, melyik válik be hazánkban.
Nagy munka a fajták azonosítása, tudtuk meg a bemutatót vezető Kovács Szilviától, mert sok a helyi elnevezés, ami azonos fajtát is takarhat. Ami gömbölyű, azt ringlónak hívták, ami hasonlít a Beszterceihez, azt valamilyen beszterceinek. Vagy érdekes a Bódi szilvák csoportja, ennek a fajtakörnek sok változata van, de jól fölismerhetők.
„Nagy túlélő” a Vörös szilva és a Bódi szilva, máig termesztésben vannak, és sokat kibír a nagyon régi Ageni fajta is. A Tarka perdigronpedig valaha az Alföldön utcafásításra használt fajta volt. Öntözés nélkül is nagy gyümölcsöt nevel a Kék tojás.
Rendkívül változatosak a szilvafajták, mert nemcsak spontán kereszteződésből születtek új változatok, hanem fajok közötti hibridizációval is, akár természetes úton. A nemesítők pedig felhasználták a Prunus nemzetség más tagjait is, például a japán szilvát, a kökényszilvát, a mirabolánt, sőt léteznek kajszival létrehozott hibridek is.
Fotó: Horváth Csilla
Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
