Most is folynak a 2019. évi bértárgyalások, amelyek során az a tét, hogy milyen mértékben lehet további lendületet adni a hazai bérek emelkedésének. Közben egyértelművé vált, hogy a Visegrádi-tagállamok között Magyarország az utolsó helyre került az átlagbéreket nézve.
A Policy Agenda most azt vizsgálta meg, hogy a közvetlen versenytársaink jövő évi költségvetési törvényei mire engednek következtetni a „bérversenyt” illetően.
2017-ben Magyarország a Visegrádi-tagállamok között az utolsó helyen állt az átlagbérek nagyságát tekintve. Korábbi elemzésükben azt mutatták be, hogy a tavasszal benyújtott konvergencia programok alapján miképpen változhat ez a különbség 2021-re.
Az adatok szerint bár valamelyest mérséklődik majd a magyar bérhátrány, de érdemben egyik országot sem tudjuk megközelíteni.
A 2019 évi költségvetések kapcsán ismét megvizsgálták a bérek alakulását. A V4 országokban, és Romániában az elsődleges kiindulópont a költségvetéseket megalapozó előrejelzések voltak. Ezek részét képezik a költségvetési törvényjavaslatok indoklásának. (Nem mindenhol fogadták még el a jövő évi költségvetést.)
A 2019. évi költségvetési törvényekben szereplő előrejelzések
(adatok %-ban az előző évhez képest)
| 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | |||||
| bérek | infláció | bérek | infláció | bérek | infláció | bérek | infláció | |
| Csehország | 9,3 | 2,3 | 8,3 | 2,3 | 5,5 | 2,3 | 5,4 | 2,3 |
| Szlovákia | 6,2 | 2,6 | 6,3 | 2,5 | 6,2 | 2,5 | 5,4 | 2,5 |
| Lengyelország | 5,6 | 2,3 | 5,6 | 2,3 | 5,5 | 2,5 | 5,5 | 2,5 |
| MAGYARORSZÁG | 10,7 | 2,5 | 8,8 | 2,7 | 6,3 | 2,9 | 5,9 | 3 |
| Románia | 13,6 | 3,5 | 9,3 | 2,8 | 7,5 | 2,5 | 7,3 | 2,3 |
Az adatok alapján 2018-ban a várakozások szerint Romániában lesz a legnagyobb a béremelkedés üteme. Ugyanakkor a magyar növekedési ütem jónak mondható, és ez mindenképpen azt jelenti, hogy csökken a többi V4-tagállamhoz mért lemaradásunk.
Az elkövetkező három évre vonatkozó prognózisok azonban már mérsékeltebb béremelési ütemet mutatnak Magyarországon is, mivel az idei 10% feletti mértékhez képest éves átlagban 7 százalékra fog csökkenni.
Természetesen a legfőbb kérdés, hogy a negyedik Orbán-kormány bérek szempontjából hogyan zárja ezt a kormányzati ciklust. A tavalyi adatokat tekintve azt látjuk, hogy ha megvalósul a bruttó bérek emelkedése a vizsgált országok költségvetési törvényeiben rögzített módon, akkor folytatódni fog Magyarország bérfelzárkózása a lengyel-cseh-szlovák hármashoz.
Ugyanakkor ez annyit jelent, hogy az átlagfizetések mindegyik országban még mindig minimum 10%-kal magasabbak lesznek, mint Magyarországon. Csehországot nézve pedig megmaradna a 30%-os bruttó bérkülönbség.
Románia esetében nem kell továbbra sem arra számítani, hogy utolérné a magyar bérszínvonalat, de 5 százalékponttal csökkenne a különbség az előzetesen vázolt bérnövekmények mellett.
Fontos aláhúzni, hogy az éves költségvetési tervek, és az abban foglalt béremelési „tervek” csak jelzésértékűek. Erre jó példa Magyarország esete, hiszen a 2015. évi költségvetés elfogadásakor a kormány azt az előrejelzést adta, hogy 2015-2018. között évi 2,7 százalékos lesz a béremelkedés üteme. Ezzel szemben mára a minimálbér kétszeri emelésének, és a munkaerőhiánynak köszönhetően kb. 8,5 százalék évenkénti emelkedés valósul meg.
Az adatok azt mutatják, hogy jelen állapotában a magyar béremelkedési ütemezés kevés ahhoz, hogy a magyar bérek ne legyenek jelentősen kisebbek, mint közvetlen versenytársaink esetében. A különbség csökkenéséhez a most zajló bértárgyalásokon, és főleg az alacsonyabb növekedési ütemű 2020-2021-es években a tervezettnél magasabb nettó béremelés kell.
Ez az elemzők szerint csakúgy kivitelezhető, amennyiben hozzányúlnak érdemben az adórendszerhez.
kép: napi.hu
Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
