Elsőre soknak tűnhet, hogy Magyarországon majd 1 millió ember szenved a szomszédja hangoskodásától és/vagy az utcazajtól.
Aztán jön a statisztika, miszerint bár ez a szám ránézésre elég magas, mégis egész Európában, arányaiban nálunk a második legkevesebb azon lakosok száma, akik így vélekednek. Ráadásul 4 év leforgása alatt mintegy félmillióval lett kevesebb azon magyarok száma, akik szenvednek a szomszédból áthallatszó és/vagy az utcáról beszűrődő zajtól.
Csakhogy elhelyezzük a statisztikánkat, az Európai Unió lakosainak mintegy ötöde (18,3%) szenved a szomszédja keltette vagy az utcai zajoktól - derült ki az Eurostat friss jelentéséből.
Egyébként nyilván sok tényező befolyásolja, hogy mennyire kényesek egyesek a zajhatásokra, hiszen a pontosabb statisztikák szerint például a szenvedők aránya több mint kétszer akkora a városban élők körében, mint a vidéken lakóknál. Az viszont már sokkal érdekesebb statisztikai eredmény, hogy a háztartásokban élők száma és a környezeti zajokra érzékeny emberek száma határozott összefüggést mutat.
Nevezetesen, míg az egyedülálló személyek csaknem 21,8 százaléka állította, hogy zavarja a szomszédja keltette vagy az utca zaja, addig a két felnőttes háztartásokban ez az arány már csak 18,7 százalék volt, a három és annál több felnőttből álló háztartásoknál pedig csupán 16,2 százalék. Ugyanilyen hatást értek el továbbá a háztartásban élő gyerekek is. Azok közül a háztartások közül ugyanis, ahol nem volt gyermek 19 százaléknyian számoltak be átlagosan arra, hogy zavarja őket a szomszédjuk vagy az utca zaja. Míg a gyermeket nevelő háztartások csupán 17,2 százaléka vélekedett így.
A kutatásnak az is érdekes eredménye továbbá, hogy az egyedülálló 65 év alattiakat jobban zavarják a szomszédjukból vagy az utcáról áradó zajok, mint a 65 év felettieket.
Stilszerűen fogalmazva a háklis idős emberekről szóló mítosz jelen esetben kissé megbicsaklott...
Ahogy az az összesített listán látszik, Európa legzajbajosabb országaihoz képest a végeken tartózkodó országok lakosainak sokkal kevésbé van baja a szomszédjaival vagy az utca zajával. A lista legvégén például Horvátország tanyázik, ahol a lakosság csupán 8 százaléka számolt be arról, hogy zavarja a szomszédja hangoskodása vagy az utca zaja. Ez arányait tekintve 3,5-szer kevesebb embert jelent, mint az éllovas Máltán.
Magyarország ugyancsak a lista végén foglal helyet, méghozzá hátulról a második helyen. Azaz a magyarok a második legkevésbé rigolyásak a szomszédjaikra vagy az utcáról beszűrődő zajokra. De a számok alapján ez még így is majd 800 000 ember jelent, ami azért egy elég tetemes embertömeg.
A magyar adattal kapcsolatban egyébként azt is érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt 4 évben, azaz 2015-2018 között folyamatosan csökkent a lakosságnak az az aránya, aki azt vallotta, szenved a szomszédjai és/vagy az utca zajától a lakásában. Hiszen míg 2015-ben a hazai lakosság 13,7 százaléka mondta azt a felmérésében, hogy igenis szenved a lakásában az általa nem kontrollálható zajoktól, addig ez a szám 2018-ra 5,2 százalékkal csökkent.
Ezek szerint azok az emberek, akik a szomszédjukra vagy az utca forgalmára panaszkodnak, lassan a “hangos” kissebbséghez tartoznak.
(a Pénzcentrum alapján)
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljerden@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Érden Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon.
