Ennyire rossz a csapvíz Érden, hogy a méregdrága palackozott vizet isszuk?
2018. január 16. írta: BoldogÉ

Ennyire rossz a csapvíz Érden, hogy a méregdrága palackozott vizet isszuk?

asvanyviz_csapviz_pet_pete.jpg

Kezdjük a kemény tényekkel: a palackozott ásványvíz literenkénti ára alsó hangon 50 forintnál kezdődik, a csapvíznél ezért Érden még csatornadíjjal együtt is ritkán fizetünk 1 forintnál többet. Például az USA-ban, a változó árak miatt nehezebb ezt számszerűsíteni, de a WWF 2001-es tanulmánya nyomán máig azt emlegetik, hogy ott akár ezerszeres áron is simán kapkodják a palackozott vizeket.

De miért van az, hogy a valós egészségügyi (még ha nem is rákgyógyító) hatással bíró termékek, mint a csökkentett deutériumtartalmú víz mellett olyan lufik is elbírják az akár több ezer forintos árat, mint az oxigénnel dúsított víz? És akkor az olyan őrületekről, mint a gleccservíz, a nyers víz vagy a fekete víz, még nem is beszéltünk.

A kétezres évek elején még 20-30 milliárd dolláros biznisz volt a vízpalackozás, ez 2014-re már 170 milliárdra ugrott, egy kutatáselőrejelzése szerint pedig 2020-ra körülbelül 280 milliárd dollár foroghat globálisan egy olyan üzletágban, amely első ránézésre nemcsak környezetszennyezőnek és pazarlónak, de teljesen feleslegesnek is tűnik.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint itthon először a rendszerváltás, később pedig az ezredforduló hozta el a két nagy ásványvíz-bummot: 1991 és 1999 között 4-ről 28-ra, majd 2000-ben rögtön 39-re emelkedett az éves literenkénti átlagfogyasztás. A növekedés épp a legutóbbi mért évben, 2016-ban állt meg először, amely ekkor 126 liter/főről 121-re csökkent.

Ezzel a mennyiséggel Magyarország még így is a hetedik helyen állt  az EU-tagállamok között, a régió országait messze megelőzve – ráadásul 2016-ban egy átlagos magyar évente nagyjából tízszer annyi ásványvizet ivott, mint egy finn vagy egy svéd, és négyszer annyit, mint egy angol vagy egy holland. (Európa csúcsásványvízivóit, az olaszokat a maguk közel két hektoliteres éves ásványvízfogyasztásával nehéz megszorongatni.)

A huszadik század végén eluralkodó egészségeséletmód-mánia erősítette fel azokat a tévhiteket, amelyek máig uralkodnak a közvéleményben, vagyis hogy a föld alatt, fémcsöveken keresztül érkező, klórozott csapvíz veszélyes lehet, míg a polcokon átlátszó üvegben sorakozó ásványvizek tiszták és egészségesek. Ezt a Natural Resources Defense Council már 1999-ben, egy négyéves vizsgálat után megjelentetett tanulmányban megcáfolta: akkor azt írta a szervezet, hogy „nem jelenthető ki, hogy a palackozott vizek tisztábbak vagy biztonságosabbak lennének a csapvíznél”, ráadásul „a palackozott vizek körülbelül 25 százaléka valójában csak palackba töltött csapvíz”.

Ennek a gyakorlatnak két nagymestere volt a Pepsi és a Coca-Cola, amely cégek egyaránt szupertiszta vízként árulták az Aquafina és a Dasani nevű palackozottvíz-brandjeiket, mielőtt kénytelenek voltak a palackokon egyértelműsíteni, hogy azok még csak nem is ásványvizet tartalmaznak, hanem tisztított csapvizet.

Ásványvíznek azt a terméket lehet hívni, amelynek összes oldott ásványianyag-tartalma eléri a legalább 500 mg/l-es értéket. A legnépszerűbb hazai ásványvízmárkák ezt nem is nagyon szeretik túlhaladni, többségük öt- és hétszáz mg/l között mozog, miközben a magyar csapvizekben is 300-500 mg/l között találhatók meg az emberi szervezet számára fontos anyagok, a kálciumtól a magnéziumig.

A magyar vezetékes ivóvíz minőségét az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán található térképes keresővel lehet ellenőrizni – Magyarországon legfeljebb az arzén, a mangán és az ammónium értékeire kell figyelni néhány településen.

Ami a globális helyzetet illeti, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi Az európai PET palackok útját egyengető szervezet, a Petcoreszerint 2016-ban összesen 3 147 000 tonnányi PET palack került forgalomba Európában, amelynek 59,8 százalékát, tehát 1 880 900 tonnát sikerült is visszagyűjteni – ebből végül 1 773 200 tonnát hasznosítottak újra, ami 7,3 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ez egyébként arányaiban nagyjából megegyezik a globális mutatókkal.

Az Earth Policy Institute összegzése szerint a palackozottvíz-ipar évente körülbelül 50 millió hordó olajat használ fel a gyártástól a szállításig, a Pacific Institute számításai alapján pedig egy tonna PET palack előállítása során három tonna széndioxid termelődik, így egy évben több tízmillió tonna széndioxid-kibocsátásért felelősek az ásványvizek.

Most évente nagyjából összesen 10 millió tonna műanyag végzi az óceánokban, de az Ellen MacArthur Foundation előrejelzése szerint 2050-re konkrétan több műanyagot rejtenek majd legnagyobb világtengereink, mint halat.

Szokás ilyenkor a Föld–Hold-távolsággal dobálózni, de ami a vizes palackokat illeti, még ennél is drámaibb a helyzet: a 2017-es palackozottvíz-fogyasztást alapul véve a másfél literes palackok egymás után téve a Földtől nemhogy a Holdig, hanem a Merkúrig érnének, ha pedig ugyanennyi vizet félliteres palackokba töltenénk, akkor egyenesen a Napig, ami mellesleg egyenlő 448 Föld–Hold-távolsággal.

A teljes cikk ide kattintva olvasható

A kép illusztráció

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

https://boldoguljerden.blog.hu/api/trackback/id/tr7813580107

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása