Ugyan már! Magyarországon is egyre keresettebbek a nem ketreces tartásból származó tojások, a többség még ma is az olcsóbb típust emeli le a polcról. Persze van, ahol másféle nem is kapható: jártunk olyan diszkontáruházban, ahol annyira minimális a kínálat, hogy mindössze egyetlen 10-es kiszerelésű ketrecest tehettünk volna a kosarunkba. – Itthon a tojások 80–85 százaléka ebbe a típusba tartozik, csak a maradék 15–20 százalék származik alternatív tartásból. Ez utóbbi fogalom Magyarországon zömében mélyalmos tyúktartást jelent – mondja Kertész Tamás agrármérnök.
A mélyalmos tartásnál 9 tyúkot lehet négyzetméterenként elhelyezni (egy tyúkra jut 1111 négyzetcentiméter), míg a ketrecesnél fordított a meghatározás: ott minimálisan 750 négyzetcentiméter helyet kell biztosítani egy tyúknak. A legnagyobb különbség, hogy míg a ketreces tartásnál a tojók egymás fölött, zárt ketrecekben vannak elhelyezve, akár több sorban is, addig a mélyalmosok szabadon grasszálnak az istállóban, szalmában kapirgálhatnak, rácspadlóra, ülőrudakra ugorhatnak fel, úgymond „röpködhetnek”, fészekbe tojhatnak. Egyedül szabadba kimenni nem tudnak.
A nemlétező szabadtartás
Itthon a klasszikus értelemben vett szabadtartásból kereskedelmi forgalomba gyakorlatilag nem kerül tojás, ilyesmivel néhány kistermelőt leszámítva jelenleg senki nem foglalkozik. Azokról, akik háztáji tartásban nevelnek 50–100 tojót, adatok sem állnak rendelkezésre – csak annyit tudni, hogy a nagyüzemihez képest elhanyagolható mennyiségben származik tőlük tojás.
Méret vagy minőség?
Ugyan a minőség elsődleges jelzője a tartásmód, de a tojásokat méretkategóriák szerint is megkülönböztetik. Az M-es méret például az 53 és 63 gramm közötti tojásokat takarja.
A kilónkénti árat mindig az alsó határtól, tehát ez esetben az 53 grammból számolják. Ez az irányszám valamelyest adhat összehasonlítási alapot, de a tojásoknál hagyományosan a darabár a döntő.
A nagyobb cégek szabad tartásra azért nem vállalkoznak, mert a kritériumok igencsak szigorúak, és magasak a beruházási költségek. Például szabad tartásnál az egy tyúkra vetített legelőterület ugyanúgy 4 négyzetméternyi, ami azt jelenti, hogy 20 hektárnyi területen csak 50 ezer tyúkot lehet elhelyezni.
Lassan köszön el a ketreces
Az üzletekbe egyre több mélyalmos tojás kerül, egyre növekszik rájuk az igény. Már több lánc bejelentette azt is, hogy 2025-től megszünteti a ketreces tojás árusítását.
A mélyalmos mellett egyre többen keresi a biotojást, de e kategória mennyisége elenyésző.
Ennél a tartásmódnál a tyúkonkénti 4 négyzetméteres szabad legelő, illetve a biotakarmány, és az istálló egy négyzetméterére csak 6 tojó juthat.
Majdnem kétszeres árkülönbség
Az, hogy ki milyen tojást vesz, függ a pénztárcától is – sőt: leginkább attól –, a tartási költségek ugyanis nagyon különbözőek. Ráadásul tavaly jelentős volt az áremelkedés a madárinfluenza miatt, illetve a Fipronil rovarirtóval szennyezett tojások miatt robbant ki hatalmas botrány Európában.
Matek a tojással
Ugyan a mélyalmos rendszer beruházási költségei alacsonyabbak, mint a ketreces telepé, viszont esetében komolyabb munkaerőre és több takarmányra van szükség. A különbség számottevő: míg a ketreces tartásnál egy fő is boldogul 30 ezer tyúkkal, addig a mélyalmosnál már 10 ezer tojóra kell egy alkalmazott.
Mindez a tojások árában is visszaköszön.
A szélrózsa minden irányából
Ugyan ez az áron nem látszik, de a ketreces tojások közt bőséggel akad külföldi, ugyanis a hazai igényt a termelők nem tudják kielégíteni: a tojásoknak csak nagyjából 60 százaléka hazai portéka. A maradék 40 százalék – amely főképp Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Litvániából és Németországból érkezik – magyar cégek hozzák be, ők is csomagolják, a származás csak a tojáskódból derül ki.
A piacot a hazai termelők azért képtelenek lefedni, mert a tojásnak kicsi a jövedelmezősége.
Az EU-s szabályok miatt is komoly visszaesés történt.
Fehér vagy barna?
Itthon a barna héjú tojás az elterjedt, fehéret már alig látni: ez az elmúlt 25 évben kopott ki a piacról, pedig régebben a fehér héjú adta az összmennyiség 30 százalékát. Ilyen tojóhibridet nálunk már alig tartanak.
(fotó: mno.hu)
Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
