Még mindig rendszeresen sóznak hitelkártyákat a gyanútlan vásárlókra, sokan csak később szembesülnek azzal, hogy nem is áruhitelt kaptak. Az MNB szerint a bevásárlókártyák ügynöki értékesítése kiemelt fogyasztóvédelmi kockázatokat hordoz.
Áruhitelt szeretett volna, de csak otthon derült ki, hogy hitelkártyát kapott? Nincs egyedül! – legalábbis ez derült ki Freisleben Vilmosnak, a Magyar Nemzeti Bank (Fogyasztóvédelmi Igazgatóság) igazgatójának a Portfólió Hitelezés konferenciáján tartott előadásából. A fogyasztóvédelmi vizsgálatok és a panaszok is mind azt mutatják, hogy a „Bevásárlókártya” és egyéb fantázianéven futó hitelkártyák értékesítési gyakorlata nem megfelelő, az ügynöki értékesítés kiemelt kockázatokat hordoz.
Az MNB-hez forduló fogyasztók között volt olyan, aki 70 ezer forintért akart akciós áron televíziót venni áruhitelre, és csak később szembesült azzal, hogy mást is rásóztak. Kapott ugyanis egy hitelkártya szerződést is, ezenkívül egy 10 ezer forintos kiterjesztett garanciabiztosítást a hitelkeret terhére, mellé pedig egy hitelfedezeti biztosítást is. Végül a vásárlónak nem tetszett a tévé, olcsóbbra cserélte, és azért fordult a felügyelethez, mert nem értette, hogy a törlesztőrészlete miért nem csökkent a csere után. Azt sem értette, hogy a szolgáltató miféle hitelkártyáról levelezik vele. Vagyis olyat sóztak a vásárlóra, amit nem kért, és nem is szeretett volna.
Egy másik az MNB-nél felbukkanó panaszos akciós háztartási gépet akart venni 65 ezer forintért 10 havi részletre, 10 százalékos önerővel, nulla százalékos thm-mel. A vásárlás után 200 ezer forintos hitelkeretet tartalmazó hitelkártya szerződéssel távozott, amiben az automatikus emelés lehetősége is benne volt a későbbiekben, és havi számlavezetési díjat is felszámoltak neki. Ő azt a tájékoztatást kapta, hogy az önerőt nem kell megfizetnie, mert éppen nyugdíjas nap van, utólag azonban kiderült, hogy az önerőt a hitelkártya terhére levonták. Kapott egy garanciabiztosítást is, és az első törlesztőrészletnél szembesült azzal, hogy 6033 forint helyett 13137 forintot követeltek tőle. Bár a szerződésben benne volt a nulla százalékos THM, kicsit később azonban már felbukkant a 30 százalék feletti THM is, amit az első hónapok után felszámítanak.
Az MNB vizsgálatai során kiderült, hogy a bevásárlókártyák esetében sem az általános, sem a szerződéskötés előtti tájékoztatás nem megfelelő, nem derül ki, hogy a bevásárlókártya tulajdonképpen egy hitelkártya. Rövid idő áll rendelkezésre a kondíciók teljes körű ismertetésére, és a tapasztalatok szerint főként az előnyöket hangsúlyozzák az értékesítők. Nem áll rendelkezésre sem kondíciós lista, sem az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), és nem mutatnak be reprezentatív példát. De az elállásról vagy az esetleges csereigényre vonatkozó tudnivalókról sem tájékoztatnak. Sokszor elmarad a hitelképesség vizsgálata is – sorolta a problémákat az igazgató.
Az MNB próbavásárlásai során azt tapasztalta, hogy a szerződéskötés előtt a fogyasztók nem kaptak tájékoztatást a termék fontosabb jellemzőiről, a törlesztőrészlet összegéről, a fizetés elmulasztásának következményeiről (késedelmi kamat, hitel felmondása, biztosítékok érvényesítése), és a THM mértékéről sem.
Ráadásul a bevásárlókártyák esetében a panaszkezelési jogszabályokat is megsértik, mert nem biztosítják, hogy a fogyasztók panaszukat az ügyfelek számára nyitva álló helyiségekben szóban közölhessék. Az igazgató példaként említette, hogy 90 fogyasztói panasz közül 47 esetben nem válaszoltak a 30 napos határidőn belül, valamint 5 szúrópróbaszerűen kiválasztott panasz közül 5 esetben nem adtak teljes körű választ.
Nem véletlenül büntette tavaly novemberben az MNB a Tesco és Auchan hitelkártyák kibocsátóit, a Budapest Bankot és a Oney Magyarországot együttesen több tízmillió forintra. Az OTP Bank pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatát követően vállalta, hogy 19 milliót fizet vissza hitelkártyás ügyfeleinek, és tájékoztatási kampányt is indít.
Noha az MNB arra figyelmeztet, hogy nem szerencsés, ha hitelkártyát adnak az áruhitel mellé, a bankok minden lehetőséget megragadnak az értékesítésre. Az egyik bank például bevallotta, hogy a kibocsátott kártyák felét nem is aktiválják az ügyfelek, vagyis olyanok kapják, akik valójában nem is kérik.
Ugyanakkor a számok magukért beszélnek: hét éve nem volt annyi hitelkártya forgalomban, mint tavaly év végén. Már közel 1,42 millió ilyen plasztikot használtak, a hitelkártyás vásárlások összege pedig az előző negyedévhez képest 20 milliárd forinttal közel 180 milliárd forintra emelkedett tavaly az utolsó negyedévben. Így az év egészében 620 milliárd forintért vásároltak a hitelkártyások 2017-ben.
A fotó illusztráció
Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
