A társadalombiztosítás fenntartásához a kellő számú gyermeknek járulékfizetővé való felnevelésére is szükség van. A nyugdíjrendszer működéséhez az aktív korú biztosítottak tehát nemcsak pénzben, hanem gyermekneveléssel is hozzájárulnak, amit azonban a jelenlegi nyugdíjrendszeri feltételek csak elégtelen mértékben vesznek figyelembe. E probléma orvoslására fogalmaz meg javaslatokat egy vitairat, amely a Pénzügyi Szemlében jelent meg.
A mára kialakult nyugdíjrendszerek azt üzenik: nincs szükség gyermekre - sem ahhoz, hogy a család, mint gazdasági egység üzemeljen, sem ahhoz, hogy ő biztosítsa a szülők időskori megélhetését. Korunkban a gyermek a család kiadási oldalát növeli és bevételeit csökkenti, amit csak túlmunkával lehet ellensúlyozni.
A gyermekvállalás a termékenység immár egyéni befolyásolhatóságának hatására kizárólag egyéni-családi döntéssé is vált. Ám mert a társadalombiztosítási nyugdíj összege kizárólag az aktív korban pénzben teljesített hozzájárulástól és ennek időtartamától függ, a gyermekes, különösen a többgyermekes életmód egyértelműen nemcsak a kisgyermekes életszakaszban, hanem idős korban is anyagi hátránnyal jár - értékel szakértő.
Politikai döntést igényel: a gyermekeitől külön háztartásban élő szülő nyugdíjvárományának megfelelő részét a gyermekek felnevelésével magára maradt szülő javára lehetne átirányítani.
A társadalompolitika nem szokott módot adni kizárólagosan előnyök választására: e javaslat megvalósítása a gyermekeivel elhagyott szülő számára nagyobb időskori anyagi biztonságot is jelenthet, viszont a gyermekelhelyezési viták még több gyermek életét traumatizálhatják, hiszen a gyermekelhelyezési döntés már mindkét szülő számára időskori anyagi hátránnyá is válik.
Ennek közérthető kommunikációja a már bevezetett egyéb tartós házasságpárti intézkedések, párkapcsolati nevelési lehetőségek nyújtása mellett viszont csökkenthetné a meggondolatlan válások és az elköteleződés nélküli, váltogatott kapcsolatok számát, növelhetné az érintett gyermekek biztonságát.
Jellemző, hogy különösen többgyermekesek esetében megrendülhet a szülő munkapiaci biztonsága, munkajövedelme csökkenhet, foglalkoztatása töredezetté válhat. Ezt az anyáknak, gyermekeikkel egyedül maradt vagy pusztán az ő nevelésüket szintén prioritásnak tekintő apáknak, főleg a nagycsaládos anyáknak a jelenlegi szabályok szerint megállapítható nyugdíjösszege is tükrözi.
A társadalombiztosítás fenntarthatóságához elengedhetetlen gyermeknevelési teljesítmény mindeközben még mindig sem a gyermeknevelés időszakának terheit elismerő járulékkedvezménnyel, sem nyugdíjasként e közgazdasági értelemben vett beruházás utáni járadékkal sem jár. Az eddigi intézkedések zömmel bizony éppen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer leépítésének lépései.
A fiatal családok gyermekvállalási döntéseit elősegítendő indokolt, hogy a kiskorú gyermeket nevelő biztosítottak nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége az általuk nevelt gyermekek számától függő mértékben csökkenjen oly módon, hogy például 3, de legalább 4 gyermek esetén a nyugdíjjárulék már 0 százalék legyen.
Az intézkedés a gyermekek után bevezetendő nyugdíjelem közvetlenebb születésösztönző párjául javasolható. A szakember javaslata a gyermeknevelési teljesítménynek természetbeni járulékként való elismerésére a nyugdíjösszegben "A" változatban: a már nyugdíjasok számára a legmagasabb életkorúakkal kezdve fokozatosan bevezetendő az általuk felnevelt gyermekek száma szerinti mértékű érdemi kiegészítő nyugdíjmodul.
"B" változatban: a bevezetés évében és azt követően megszülető gyermekek szülei és az ekkor 3 éven aluli gyermeket saját háztartásukban nevelő szülők számára majd - aminek kezdete leghamarabb 25 év múlva várható - új nyugdíjmodulként érdemi kiegészítés járjon az általuk felnevelt gyermekek számával és a gyermekeik tanulása alatt a szülők által teljesített eltartás idejével arányosan.
A fotó illusztráció
írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
