Átalakítja a kormány az egészségügyi alapellátó rendszert is. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke azonban azt mondja, a törvényjavaslat szerint ez hosszútávon többet ronthat a helyzeten, mint javíthat, sőt a teljes házi gyermekorvosi rendszer kivezetéséhez vezethet. A minisztérium szerint a gyermekorvosok aggodalmai megalapozatlanok.

Sok szülő viszont bajban van, ha beteg a gyermeke. Kevés gyermekorvos praktizál az országban, és akik igen, azoknak is a fele közel a nyugdíjhoz. De nem csak itt vannak problémák, hanem az alapellátás egészével. Orbán Viktor körülbelül egy hete jelentette be, hogy belekezdenek az átalakításba.

"A mi célunk, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre. Üres praxis Magyarországon ne legyen és a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen. Ennek a pénzügyi feltételét meg fogjuk teremteni" - fogalmazott a miniszterelnök.

A praxisközösség azt jelenti, hogy a háziorvosi körzeteket nagyobb tömbökbe szervezik, így eltérő szakképesítésű orvosok, nővérek, diplomás nővérek együtt, teamként nyújtanak emelt szintű alapellátást.

A Népszava birtokába került törvényjavaslat szerint az ország 199 járásában plusz a fővárosban összesen mintegy 1000 praxisközösséget hoznának létre. Ezek változó méretűek lennének. Egy ilyenben átlagosan hat háziorvos, házi-gyermekorvos valamint az ő munkájukat segítő egyéb szakemberek dolgoznának-írja az Atv.

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint a praxisközösség önmagában jó ötlet viszont az, hogy kötelezően egységes szerkezetűnek kell lennie, az nagy probléma.

"A gyerekek egészséges fejlődése szempontjából hátrányos, ha nem gyerekorvoshoz tartoznak" - mondta Póta György Híradónknak. Elmondása szerint nem veszi észre a felnőttorvos azokat a jeleket, ami alapján időben el lehetne juttatni a megfelelő helyre a gyereket. Hozzátette: ők már akkor veszik észre a bajt, amikor már megtörtént.

Póta szerint az új rendszer hosszútávon egyet jelenhet a gyermekorvosi rendszer néhány éven belüli kivezetésével a magyar egészségügyből. Ami azért is probléma, mert tanulmányok szerint azok a gyermekek akiket nem gyermekorvos lát el, nagyobb eséllyel kerülnek kórházba.

Az üggyel kapcsolatos kérdésünkre az EMMI azt válaszolta, hogy a praxisközösségek létrehozásába nem fog beleszólni a kormány. Így az alapellátó orvosok eldönthetik, hogy kivel alkotnak praxisközösséget. Ha akarnak. Ugyanis ez nem lesz kötelező.

A Népszava birtokában lévő javaslat szerint a most létrehozott rendszer járási szintű szakmai irányítását a városi kórházak végeznék. Az viszont nem derül ki egyértelműen a szövegből, hogy miként biztosítaná a rendszer az orvosi kamara által elvárt béreket. A dokumentum szerint egy-egy praxisközösség mintegy évi 36 millió forinttal bővebb finanszírozáshoz juthatna. Ez nem több havi 3 millió forintnál, ami legfeljebb arra elég, hogy a praxisközösségek segítőinek bérét fedezze. Tisztázatlan az is, hogy az önálló praxisjogú orvosok, többségükben miként vihetők be az új modellbe.

A fotó illusztráció

Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük! 

Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljerden@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Érden Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon