Fordulat az MTA körüli politikai háborúban: Palkovics részlegesen visszakozott, az intézményhálózat a jelek szerint mégis egyben maradhat, legalábbis egyelőre, és a jövő évi pénzeket is biztosítják. Ehhez egy nagyon sűrű hét kellett, amin a miniszter előbb egy más célra készült, kinyomtatott powerpointtal közölte az MTA elnökével, hogy elvennék a kutatóhelyeik harmadát, mire az MTA közölte, hogy megszakítja a tárgyalásokat Palkoviccsal. Erre másnap a minisztérium gyorsan mégis megállapodott velük, a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel.
Egy más célra készült, kinyomtatott powerpoint-prezentációból tudta meg hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetése, hogy Palkovics László minisztériuma feldarabolná az akadémiai kutatóintézmény-hálózatot, egyes intézményeket teljesen meg is szüntetnének. Az MTA elnöksége ezután úgy döntött, befejezi a tárgyalásokat a minisztériummal, a velük közölt munkaanyagot nem fogadják el tárgyalási alapnak.
Ezután felpörögtek az események. Palkovics minisztériuma nyilvánosan egyrészt éles hangon reagált, valótlanságokkal vádolva a Magyar Tudományos Akadémiát, másrészt pedig hirtelen a megállapodás felé mozdultak el: egy másnapi, MTA-való való tárgyaláson az előre tervezett operatív ügyeken túl a küldöttségük stratégiai kérdéseket nyitott meg, az MTA számára jóval kedvezőbb feltételekkel. Erről péntek estére született megállapodás: visszavonták a kutatóintézet-hálózat feldarabolásának azonnali tervét, és belementek az Akadémia javaslatába: az MTA fogja átvilágítani saját intézményeit, addig nem nyúlnak a struktúrához.
A politikai nyomás leglátványosabb része, hogy közben a kormánysajtó kipécézett számára ellenszenves témákat és kutatókat, akik – szerintük – nem csinálnak semmit és/vagy sorosista ügynökök. Ebből komoly balhé és tiltakozáshullám lett, megszólalt az európai akadémiákszövetségétől a Nature-ig sok mindenki, itthon meg nagyjából kettéhasadt a konzervatív tudósokat tömörítő Professzorok Batthyány Köre.
Az MTA több saját alternatív javaslatot is kidolgozott, melyek elvették volna az átalakítás élét, de ezeket Palkovics visszadobta. Augusztusban aztán az Akadémia előállt egy erősen kompromisszumos verzióval, amiben komoly engedményeket tettek: belementek egy olyan új testület felállításába, ami felügyelné a kutatóintézeteket, és amibe a tagok felét a kormány delegálná. Bár ez a felállás már nem garantálná a kormánytól való függetlenséget olyan erősen, mint eddig, az MTA vezetése úgy érezte, ez még vállalható. Palkovics azonban nem reagált erre a tervre sem, most hétfőn pedig elment a Magyar Tudományos Akadémiára egy konferenciára, és hosszabb idő után először beszélt az MTA elnökével.
Az MTA-hoz jelenleg 45 kutatóintézet tartozik, a közölt terv szerint a minisztérium nagyjából 15 intézetet venne el. Hogy melyeket, azt csak ebből a szóbeli tájékoztatásból lehet tudni, de kiszivárgott, hogy például az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontot a Szegedi Tudományegyetem alá vonnák, az MTA Atommagkutató Intézetet pedig a Debreceni Egyetem alá. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont az Állatorvostudományi Egyetemhez kerülne. Az MTA-intézetek egy részét tehát az egyetemekhez vinnék át, másokat az alkalmazott kutatások összefogására újjáalakított BAY-BIO-hoz, vagyis a Bay Zoltán intézményhálózathoz
Lovász László elmondása szerint Palkovics azt mondta, olyan intézetek is vannak, amelyeket teljesen megszüntetnének. Bár az akadémiai elnök ezeket nem nevezte meg, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének vezetője a héten már erről szóló körlevelet is írt a munkatársainak. Bár Palkovics ezt az intézet szerinte gyenge teljesítményével indokolta, a valós ok politikai lehet. Az intézet munkatársai korábban keményen bírálták az oktatáspolitikát.
A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.
Fotó: hvg.hu
Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
