Gyűlnek a viharfelhők az önkéntes nyugdíj-megtakarítások fölött: a kormány egyfelől nehezíteni kívánja az önkéntes kasszák működését, másfelől maga is szívesen „belépne erre a piacra” – jelentsen ez bármit.
A kormány és a tőle teljesen független köztársasági elnök két nap alatt lezavarta a lakáskasszák állami támogatásának megszüntetését – ezzel gyakorlatilag ki is húzta a padlót a takarékpénztárak alól. Amíg a parlament az adófizetői pénzek megmentésén munkálkodott, kiderült, hogy a kormány ennél sokkal nagyobb fába vágná a fejszéjét. Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Portfolio.hu keddi konferenciáján egy sejtelmes félmondatot ejtett el, miszerint az állam beléphet a magyar „nyugdíjpiacra”.
Barcza az ÁKK szempontjából közelítette meg a kérdést: egyrészt a magyar lakosság az uniós összehasonlításban is magas állampapír-megtakarítással rendelkezik, viszont nyugdíj-megtakarításokban a hátsó régiókban kullogunk. Barcza szerint ezért lenne szükség arra, hogy az állam belépjen a „nyugdíjpiacra”, az erről szóló javaslatuk a kormánynál van, ám részleteket nem árult el.
A jóindulatú értelmezés szerint a kormány létrehozna egy olyan speciális célú megtakarítási formát, ami célhoz kötött. Hasonló program a Babakötvény, amely nem más, mint egy hosszú távú államkötvény: némi állami támogatásért cserébe a szülők, hozzátartozók a kedvezményezett gyermek vagy unoka 18 éves koráig folyamatosan fizethetnek be a számlára, ám a pénzhez csak a kedvezményezett 18 éves korában férhetnek hozzá – addig az állam használja a pénzt. Hasonló módon működhet egy „nyugdíjkötvény” – csak itt akár 30-40 éves felhalmozási idő is elképzelhető.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón azt nyilatkozta, hogy az ÁKK terveiről még nem döntött a kormány, ezzel együtt cáfolta azt is, hogy a kormány az önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezményének eltörlésére készülne.
Az mfor.hu információ szerint viszont nem csak az ÁKK javaslata fekszik a kormány előtt. Varga Mihály pénzügyminiszter megerősítette a lapnak, hogy a kormány vizsgálja az önkéntes nyugdíjpénztári garanciaalap felállítását.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak megtakarításai – az MNB legfrissebb adatai szerint – 1379,4 milliárd forintra rúgtak 2018 I. félévének végén. Az önkéntes pénztáraknak 1 millió 139 ezer tagja volt, így az egy főre jutó megtakarítás 1,2 millió forint – ami élethosszig tartó nyugdíjfedezetnek meglehetősen vékony. Abban tehát igaza van Barcza Györgynek és a kormánynak, hogy a magyar nyugdíj-megtakarításokkal kezdeni kell valamit, főképp a magánnyugdíjpénztárak 2012 államosítása után. Akkor az állam mintegy 3000 milliárd forintnyi vagyonra tette rá a kezét – amely nyugdíjfedezet lett volna a jövőben a pénztártagok számára.
A magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetésével visszaállt az állami nyugdíjbiztosító monopóliuma, amit csak a nyugdíjbiztosítások egészítenek ki. Az állami nyugdíjrendszer pedig demográfia okok miatt a jelenlegi színvonalon nem fenntartható. A jelenlegi becslések szerint a magyar nyugdíjrendszer önfinanszírozó képessége 2033-ig megoldott, azt követően viszont már csak támogatásokkal lehet kifizetni a nyugdíjakat.
Nem arról van szó, hogy az állami nyugdíjrendszer csődbe benne – a mindenkori kormány ezt nem fogja engedni –, ám a növekvő kiadásokat a csökkenő/stagnáló bevételekkel kell majd egyensúlyba hozni, ami – mivel a már megállapított nyugdíjakat nem lehet redukálni – elsősorban a nyugdíjkiadások csökkentését jelenti.
A fotó illusztráció
Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
