A testület hosszas vita után kimondta, hogy a kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét.

Erről számolt be az Index részletesen, most már a bíróságokon, a károsultakon és az államon a sor, hogy mit kezdenek ezzel.

Az ügy, amelyben az Alkotmánybíróságnak (AB) döntenie kellett, már megjárta a Kúriát, ott viszont felfüggesztették a per tárgyalását, és arra kérték az AB-t, vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, ami alapján sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint a felét elvette az állam.

Az AB döntése szerint

• a 2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak;
• erre hivatkozva pedig drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátásukat, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel.

EBBŐL KIFOLYÓLAG A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST ÁTALAKÍTÓ 2011-ES TÖRVÉNY BIZONYOS RÉSZEI ELLENTÉTESEK AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI EGYEZMÉNYÉVEL.

A döntés értelmében az AB előírja a bíróságoknak, hogy a rokkantsági ellátásuk visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne azokat a százalékos minősítéseket vegyék figyelembe, amiket a 2012-es új rendszerben kaptak az emberek, hanem azt, hogy ténylegesen javult-e az emberek egészségügyi állapotuk. Az Országgyűlést pedig kötelezi, hogy 2019. március 31-ig módosítsa úgy a törvényt, hogy az ne sértse a strasbourgi emberi jogi egyezményt.

Mindezt a 2011. évi, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló CXCI. törvénnyel (Mmtv.) tették, amely 2012 januárjától gyakorlatilag megszüntette a rokkantsági nyugdíjat mint olyat, helyette pedig bevezette a rokkantsági ellátást.

Ahhoz viszont, hogy ezt megkapja az ember, egy felülvizsgálaton kellett átesnie. Hogy hogyan néz ki ez a felülvizsgálat, azt rendeletben szabályozta a kormány 2012-ben. Ezen a felülvizsgálaton megnézték, hogy tényleg jár-e a pénz az adott embernek, ha pedig úgy állapították meg, hogy „állapotjavulás” történt, akkor csak kevesebb pénzt kapott az illető.

Mennyivel kevesebbet? Nagyon sokkal. A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége szerint

VOLT OLYAN, AKINEK HAVI 122 EZER FORINTRÓL 30 EZER FORINT ALÁ ESETT AZ ELLÁTÁSA A FELÜLVIZSGÁLAT UTÁN, A 2012-BEN LEFOLYTATOTT FELÜLVIZSGÁLATOK SORÁN PEDIG A VIZSGÁLT EMBEREK TÖBB MINT 10 SZÁZALÉKA TELJESEN KIKERÜLT A RENDSZERBŐL.

Az új vizsgálat nagyon sokaknál megállapította, hogy javult az egészségi állapota, vagyis csökkent a rokkantságának a százaléka. Például volt olyan, akiről évekkel azelőtt azt állapították meg, hogy 50 százalékos mértékű egészségkárosodása van, az új vizsgálat szerint pedig ez 43 százalékra javult.

CSAKHOGY AZ AB SZERINT NEM AZ EMBEREK LETTEK EGÉSZSÉGESEBBEK, CSAK A SZEMPONTOK, ÉS ÍGY A SZÁMOK VÁLTOZTAK,

így ugyanolyan beteg vagy sérült emberekhez rendelt a rendszer alacsonyabb százalékos értéket.

Már az Alkotmánybíróság előtt is voltak ilyen ügyek, de azokat akkor visszautasították. Pár ügy viszont eljutott az strasbourgi emberi jogi bíróságig, ahol a bírók két ügyben is azt állapították meg, hogy

AZZAL, AHOGY A MAGYAR ÁLLAM LECSÖKKENTETTE A ROKKANTNYUGDÍJASOK TÁMOGATÁSÁT, MEGSÉRTETTE AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETŐ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNYT.

Az viszont kérdéses, hogy a Parlament mennyire veszi majd komolyan az AB határidejét és kijavítja-e azokat a rendelkezéseket, amelyek a döntés szerint nemzetközi emberi jogokat sértenek. Az nyomást jelenthet a kormányra és a kormánypártokra, ha az AB döntése nyomán még többen perelik be az államot a jogosultságuk elvesztése miatt, ráadásul még Strasbourgig sem kell elverekedniük magukat ahhoz, hogy pozitív döntést kapjanak. Eddig a kormány megúszhatta azzal, hogy kifizette azt a pár embert, aki pert nyert a nemzetközi bíróságon, ez viszont a jövőben nem biztos, hogy tartható stratégia lesz.

(Index)

kép: ujszo.com

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!