Csütörtökön, a karácsony utáni első munkanap sajtótájékoztatót tart a pénzügyminiszter a költségvetés jövő évi finanszírozásáról.
Az igazán izgalmas azonban az a kérdés, hogy egyúttal bejelenti-e a jövő évi minimálbért és garantált bérminimumot. Most már neki kell megtennie, az egyezkedő felek nem jutottak eredményre.
Miután a munkaadók és a szakszervezetek nem tudtak megállapodni a jövő évi minimálbérről, a feladat a pénzügyminiszterre marad, akinek erre már csak igen kevés ideje van. Logikusnak tűnne, hogy a csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentse a várva várt összeget, melyeknek számításaink szerint mindenképpen illene elérni a minimálbér esetében a 150, a garantált bérminimum esetében a 200 ezer forintot.
A dilemmát az okozza, hogy míg a központi költségvetés sok forrásból nyer bevételt (ÁFA, személyi jövedelemadó, jövedéki adók, útdíjak, tranzakciós illeték és még lehetne sorolni), addig a két hatalmas kiadással rendelkező társadalombiztosítási alap kizárólag a munkát terhelő adókból szerez bevételt, ráadásul a hatéves adócsökkentési megállapodás is ezt csökkenti, mivel kirívóan magasak voltak a munkára rakodó terhek.
Mindazonáltal ebből a szempontból is jobb lenne a minél nagyobb minimálbéremelés, hisz annál nagyobb mértékben növeli meg a társadalombiztosítási alapokba kerülő bevételt. A minimálbér és a garantált bérminimum megemelése közvetlenül több mint egymillió embert érint, közvetve azonban a dolgozók sokkal nagyobb tömegét, mivel a legkisebb kötelező bérek erőseb emelése nyomást gyakorol a magasabb bérek megemelésének irányába is.
kép: ripost.hu
írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
