Ellenzéki képviselők előterjesztéssel éltek a holnapi közgyűlésre, amely a nemrég, botrányos körülmények között a parlamentben elfogadott rabszolgatörvény helyi cégek általi alkalmazásával kapcsolatban tartalmazna előírásokat.

Azt szeretnék elérni, hogy a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok alkalmazása során az önkormányzati cégek és intézmények ne lépjék túl a naptári évenkénti 250 óra (kollektív szerződés esetén az évi 300 óra) rendkívüli munkaidőt, még „önként vállalt túlmunka” megnevezéssel sem, valamint ne alkalmazzanak 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeretet.

A munka törvénykönyve 2012-es hatálybalépésével a korábbinál jóval kiszolgáltatottabbá váltak a munkavállalók, háttérbe szorultak korábbi jogaik, csökkent érdekérvényesítő képességük, a sztrájk szervezésének ellehetetlenítésével kivették a munkavállalók és szakszervezetek kezéből leghatékonyabb fegyverüket.

Egy, a mostani rabszolgatörvényhez kísértetiesen hasonló munka törvénykönyvét módosító törvényjavaslatot már egyszer az előző parlamenti ciklusban, 2017-ben, Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a Gazdasági Bizottság elnöke az Országgyűlés elé terjesztett. Az akkori törvényjavaslatot a nagy társadalmi felzúdulásnak köszönhetően végül a Fidesz levette napirendről és nem tárgyalta.  

Már akkor is több szakszervezet tiltakozott a munka törvénykönyvének módosítása ellen, hiszen a munka törvénykönyve ezen módosítása már akkor is csak a nagy munkáltatók érdekeit szolgálta volna, a munkavállalókét nem.

Az Országgyűlés a 2018. évi őszi ülésszakának végén Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselők – sajtóhírek szerint a kormány utasítására – újabb kísérletet tettek egy, a munkavállalókat még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozó munkatörvénykönyv-módosításra, melyet a közvélemény csak „rabszolgatörvénynek” nevezett el.  

Ezen törvény értelmében:

• a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelték az egy évben elrendelhető túlóra mértékét;
• a jelenlegi 1 évről 3 évre növekedett a munkaidőkeret maximális időtartama;
• 12 hónap átlagában heti 48 órára emelhető a rendes munkaidő maximális mértéke.

Mindezekből az következik, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetik a jövőben túlmunkára.

A munkaidőkeret három évre való emelése pedig azzal jár majd, hogy a munkáltatóknak ennyi idő áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a dolgozókkal a túlórákat, illetőleg az egyenlőtlen munkaidő beosztásból eredő többlet munkaidőt elszámolják, illetve azokért cserébe szabadnapokat biztosítsanak.

A törvényjavaslat ellen hevesen tiltakoznak most is a munkavállalók érdekképviseletei.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3) bekezdése értelmében az egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.

Tekintettel arra, hogy a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokban önkormányzatunk az egyedüli tag, lehetősége van arra, hogy a munkavállalók érdekeinek szem előtt tartásával utasítsa e társaságok vezetőit, hogy ne éljenek a munka törvénykönyve 2019. január 1. napjától hatályba lépő módosításaiban foglaltakkal: se a 250 óra (kollektív szerződés esetén 300 óra) rendkívüli munkaidőn felül elrendelhető túlmunkával, se a 3 éves munkaidőkeret alkalmazásával.

A fentieknek megfelelően javasolják az ellenzéki képviselők, hogy a Közgyűlés utasítsa Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságainak vezető tisztségviselőit, hogy 250 óra (kollektív szerződés esetén 300 óra) rendkívüli munkaidőn felül ne kössenek túlmunka elrendelésére irányuló megállapodást.

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!