Érden is rengeteg embernek van devizahitele, és nagyon sokan kerültek bajba annak idején, és nem tudták fizetni a kölcsönöket. Egy szakember, megjegyezzük, nem ő az egyetlen, azt állítja, hogy felül kellene vizsgálni minden devizahiteles ügyet, mert a bíróságok nem végeztek jó munkát.

A magyar bírói gyakorlat egyelőre nem vizsgálja, hogy az adósságaikat törleszteni képtelen devizahitelesek a kölcsön felvételekor kaptak-e közérthető tájékoztatást az árfolyam- és a kamatkockázatokról – mondja Ravasz László ügyvéd, az Adóskamara megalapítója. Pedig a tisztességtelen, nem teljesíthető szerződéseket meg kellene semmisíteni. Az Európai Unió Bíróságának közelmúltban született állásfoglalása szerint a hazai bíróságoknak kötelességük lenne a megfelelő tájékoztatás vizsgálata. A bírói pályát elhagyó Ravasz László szerint mindez azért is fontos lenne, mert a társadalom további megrázkódtatások előtt áll: az adósok képtelenek fizetni a 300 milliárd forintnyi hitelt, eddig ötvenezer ember vesztette el lakását, negyedévente 1500 embert lakoltatnak ki, több százezer család, köztük 280 ezer nyugdíjas küzd jövedelemletiltással. Miközben a tervek szerint hamarosan hitelbírálat nélküli kölcsönöket is kínálnak majd - írja a 168óra.

Az ügyvéd szerint a bírák továbbra sem vizsgálják, hogy a bankok közérthetően tájékoztatták-e ügyfeleiket a kamat- és árfolyamkockázatokról. Időnként még azt sem engedik, hogy mi, ügyvédek feltárjuk a hiányos tájékoztatás bizonyítékait-mondja Ravasz. Így aztán a pénzintézetek továbbra is simán nyerik a pereket az adósokkal szemben. Jogászaik nyeregben érzik magukat, kis túlzással még a tárgyalásra sem jönnek be, legfeljebb a táskájukat küldik be két-három irattal. A bírák így is nekik adnak igazat.

Hatalmas veszély, hogy a Kúria bírái nemcsak az európai jogelveket hagyják figyelmen kívül, hanem saját korábbi jogegységi döntéseiket is. Ezek ugyanis kimondják, hogy az árfolyam- és kamatkockázatokról megfelelően tájékoztatni kellett volna az ügyfeleket, de ez nem történt meg. Ha ugyanis megtörtént volna, akkor biztosan nem lenne 1 millió 700 ezer devizakárosult és 900 ezer család ellen indított végrehajtás. Az emberek nem hülyék, csak félrevezették őket.

Románia, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Szerbia, Csehország igazságszolgáltatása az adósok szempontjait is mérlegelte, és zömében meg is nyerték a jogvitáikat a bankokkal szemben. Csak Magyarországon veszítenek folyamatosan a devizahitelesek, mert sajnos Magyarországon a pereket mesterségesen, önkényes jogértelmezéssel elbuktatják

Azt állítom, hogy minden ügyet újra kéne tárgyalni. Ha ugyanis átnézzük a magyar devizahitel-szerződéseket, akkor azok még a magyar törvényeknek sem felelnek meg. A bankok a magyar törvények szerint is szerződést szegtek, mert olcsó, megfizethető hitelt ígértek, amit nem biztosítottak, hisz végül is igazolható, hogy az adósság a többszörösére nőtt. Ez viszont az érvényes magyar jog szerint is szerződésszegő magatartás.

A luxemburgi döntés már eddig is nagy lehetőséget adott volna a magyar bírói karnak annak bizonyítására, hogy nem része a politikai hatalomnak. De nem ez történt, tehát az igazságszolgáltatás – ahogy hatvan éve Magyarországon – továbbra sem önálló hatalmi ág, hanem a politikai gépezet része, annak akaratát, utasításait hajtja végre. A bírói szervezeti rendszer úgy van felépítve, hogy az ma Magyarországon a hatalom döntéseit legitimálja. Pedig a demokrácia normái szerint ebben az esetben politikai ellensúlyként kéne működnie. A kiemelt ügyekben rendre a hatalom számára születik kedvező döntés – ilyen a devizahiteleseké is.gy van. Az Európai Unió Bírósága kizárólag a jog oldaláról vizsgálta meg a devizahitelezés problémáját, és az európai jogértelmezésen keresztül adott rá megoldást. Viszont Magyarországon a devizahitelezés nem jogi, hanem politikai probléma, a megoldása is csak a politika döntésére változhat. Mivel a bíróságok meg akarnak felelni a kormányzati elvárásnak, ezért a devizaügyekben beadott összes keresetet elutasítják. Ha a bírói kar nem asszisztálna mindehhez, akkor a károsultak a hiteltörlesztések megtagadásával rákényszeríthették volna a kormányt, hogy az állam és a bankok közötti paktumot rúgja fel. Ez csak azért nem következett be, mert a propaganda azt harsogta, hogy abban az esetben bedőlnek a bankok és vele az ország gazdasága, ezért maradhatott szilárd a hatalom is.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja.

A fotó illusztráció

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!