Az egyik legrégebbi állami ünnepünk ezeréves története során számos elemmel gazdagodott, ám Szent István idején még öt nappal korábban ünnepelték.
Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, akkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot.
A Szent Jobb körmenet, a tűzijáték vagy egyáltalán e nap megünneplése egykor nem volt a magyar ünnepek része.
Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.
Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Szent István király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.
(1958)
1771-ben XIV. Benedek pápa töröltette a katolikus ünnepek közül.
Magyarországon Mária Terézia rendelte el, hogy nemzeti ünnep legyen Szent István napja, augusztus huszadika. 1818-ban rendelet erősítette meg ezt a dátumot. József nádor arra utasította a polgári és katonai hatóságokat, hogy vegyenek részt az ünnepségeken.
A huszadik századra vált igazi, egységes, országos, nemzeti ünneppé augusztus huszadika, és csupán a harmincas évektől vált általánossá a tűzijáték fellövése.
(1978)
A történet szerint 1829. augusztus 20-án volt első ízben pirotechnikai bemutató - a Városligetben. Sokan ettől a dátumtól számítják a hazai tűzijátékok történetét.
(1978)
Még Mária Terézia rendelte el, hogy a Szent Jobbot augusztus 20-án egyházi körmenettel mutassák be Budán. Ő rendelte el azt is, hogy ez I. (Szent) István ünnepe legyen.
Fotók: Fortepan
Itt léphetsz be a Boldogulj Érden Facebook csoportba, vagy írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljerden@gmail.com címre.
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
