Tényleg! Már nem tudtuk mi hiányzott! Újra itt a Munkásőrség, 30 évvel a megegyező nevű alakulat feloszlatása után.

Az új társaság szervezői azt írják:

„Számítunk mindenkire akinek fontos a testület értékeinek és hagyományainak, valamint a szocializmus ügyének átmentése és védelme a 21. századi viszonyokra!” – ezzel igyekszik magát vonzóvá tenni a civilszervezetként, Munkásőr Társaság néven újjáalakuló Munkásőrség.  A csoport parancsnokaként mutatkozik be a 30 éves Juhász Norbert.

Bejegyzésük szerint:

“A civil szervezetként hivatalosan is újjáalakult Munkásőrség várja soraiba az egykori munkásőröket és a nyomdokaikba lépni kívánó, nem ijedős fiatalokat! A veterán munkásőröktől nem várjuk el, hogy újra egyenruhát öltsenek, de a fiatal tagjainknak (akik kérik), gyakorló egyenruhát biztosítunk. Márciusban egységgyűlést tartunk.

A Munkásőr Társaságról és a jelentkezésről érdeklődni itt az oldalon lehet, privát üzenetben.”

A történeti hűség kedvéért álljon itt, hogy a névadó elődök kik is voltak:

A munkásőrséget az 1956-os forradalom leverése után alakította a szovjet ellenőrzés alatt álló Kádár János vezette magyar kommunista pártvezetés, hogy mintegy párthadseregként segítsen az akkor nemrég levert forradalomhoz hasonló események megakadályozását.

1957. január végén döntött az MSZMP a munkásőrség létrehozásáról. Az ideológikus elképzelés szerint „1919-es vöröskatonákból, volt partizánokból, 1944 előtti kommunista munkásokból, téesztagokból és szegényparasztokból" kellett volna megalakítani a „párt (új) öklét”. 

A forradalom oldalán döntő szerepet játszó munkásság körében a régi-új rendszer támogatása keveseknek volt népszerű, a munkásőrségben az alapításkor 50%-os részvételükkel túlreprezentálták magukat a párthű értelmiségiek, a párt-, az állami és a gazdasági vezetők, hivatalnokok, funkcionáriusok. Ténylegesen „párthadseregként” (korabeli meghatározás) működött, közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve, mint „fegyveres testület”. A forradalom leverése utáni alapításakor, 1957-ben tömegével jelentkeztek a kommunista párt és annak egypártrendszerű hatalma mellett elkötelezett katonák, rendőrök, hivatalnokok, párttagok. 1957 áprilisára 20 ezren léptek be. Budapesten 1957 márciusában erőfitogtató felvonulást rendeztek. Ettől kezdve rendfenntartóként minden párt- és állami ünnepségen jelen voltak. Eleinte pisztolyokkal, később PPS géppisztollyal szerelték fel őket, fegyverüket hazavihették, otthon tartották. A kezdeti 20 000 tagból lassanként egy 60 000 fős testület lett. Habár soha nem vetették be, a munkásőrségnek jelentős szerepe volt a „puha diktatúra” fenntartásában, a „belső ellenség” felkutatásában, az elrettentő erő demonstrálásában.

A munkásőrség szervezetileg a kerületi rendőrkapitányság alá volt rendelve, a tagok felvételéről azonban a pártbizottságok döntöttek - olvasható a Wikipédián.

1989. október 31-én az ún. „négyigenes” népszavazáson a választók a Munkásőröket “nyugdíjazták”, melynek következtében a testületet az év október 20-án jogutód nélkül feloszlatták. Az akkori közhangulatra jellemző, hogy a „feloszlassák-e a Munkásőrséget?” kérdésre 4 milliót meghaladóan válaszoltak igennel, míg nemmel csupán 216 ezren.

Azért nem érdekes lenne, ha elődjeikhez híven félkatonai szervezetként akarnak majd masírozni!

Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!

Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljerden@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Érden Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon.