Elhunyt egy 39 éves tanár koronavírusban, a szakszervezet pedig határozott intézkedéseket sürget az újabb tragédiák elkerüléséért. Az is előfordul, hogy egy fertőzött tanár kórházba kerül, az iskolában pedig úgy zajlik tovább a tanítás, mintha mi sem történt volna. Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) érkezett visszajelzésben szereplő egyik pedagógus ezt követően a lap információi szerint kórházba került, az iskolában azonban ezután sem történt semmiféle intézkedés, nem került egy osztály sem karanténba, illetve nem teszteltek senkit.

A laphoz eljutott információk alapján több koronavírus-fertőzött tanár van jelenleg is kórházban, és közöttük vannak, akik intenzív osztályra kerültek.

„Ez egy orosz rulett, bárki bármit mond” – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az iskolákban tapasztaltakról, szerte az országból érkeznek jelzések, hogy miután koronavírusos esetre derül fény egy iskolában, elmarad a kontaktszemélyek felderítése, így persze azok tesztelése is.

A szakszervezet nemrég publikált felméréséből az is kiderül, hogy a kérdőívet kitöltő tanárok többsége nem érzi magát biztonságban az iskolában a jelenlegi körülmények között. A 3200 válaszadó 74 százaléka nyilatkozott így, az arány pedig még rosszabb azoknál, akiknek a munkahelyén már megjelent a vírus, ők 78 százalékban érzik magukat veszélyeztetve.

A felmérés még azelőtt készült, hogy kiderült, múlt szombaton koronavírusban elhunyt egy 39 éves tanár az egyik vidéki kórházban. Noha a 444 által idézett zárójelentés és a halottvizsgálati bizonyítvány is alátámasztotta, hogy a pedagógus a járvány áldozata lett, a hivatalos statisztikában csak pénteken jelent meg a férfi, mert Müller Cecília országos tiszti főorvos közlése szerint a népegészségügyi központba bekérték a kórházból az iratokat, hogy igazolják, valóban a vírus áldozata lett a pedagógus.

A PSZ az elhunyt tanárról szóló hírekre reagálva azt közölte, „ennek a tragédiának nem lett volna szabad megtörténnie”, és határozott intézkedéseket követelnek a hasonló esetek elkerüléséért.

Az oktatási tárca azonban egyelőre nem tűnik nyitottnak a változtatásra, legalábbis csütörtök esti közleményük erről árulkodik, ebben a többi között azt írták: „nyugodtan folyik a munka az iskolákban és az óvodákban”.

Ez nem újdonság, a tanévkezdés óta hasonló hangulatú az iskolákra vonatkozó kormánykommunikáció. Habár a pedagógus szakszervezetek egy hónapja jelzik, hogy nem megfelelően működik az intézményi tesztelés és kontaktkutatás, az Emberi Erőforrások Minisztériuma erről nem vesz tudomást. „Eredményes a védekezés a köznevelésben”, mondta például nemrég Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Csakhogy a pedagógusok visszajelzései azt mutatják, ez inkább félrevezető megnyugtatás, mintsem valóban biztató kilátás. Márpedig ha időben tudomása lenne az intézményeknek a fertőzöttség mértékéről, vélhetően könnyebben el lehetne kerülni, hogy olyan pedagógusok is elkapják a vírust, akik – koruk vagy krónikus betegségük miatt – később akár intenzív kórházi kezelésre is szorulhatnak.

Sokakban él a gyanú, hogy nincs elegendő tesztkapacitás, de a kontaktkutatás önmagában még csak pénzbe sem kerül– vélekedett a szakszervezeti vezető, aki szerint az nem lehet pénzkérdés, hogy karanténba kerüljön mindenki, aki az iskolában fertőzött diákkal vagy pedagógussal érintkezett.

Totyik Tamás pedig azt hangsúlyozta, hogy számos országban egy fertőzött diák vagy tanár esetén azonnali kontaktkutatással lezárják a betegség továbbterjedésének lehetőségét. A PSZ-alelnök megjegyezte, hogy korábban az oktatási tárca elvetette a kötelező iskolai lázmérést, majd október 1-jétől mégis bevezették – jóllehet például Jakab Ferenc virológus szerint „sem szakmailag, sem járványügyileg nincs értelme” –, így nehéz megjósolni, hogy milyen lépések jöhetnek szóba a tanév előrehaladtával.A szakszervezeti vezető hozzátette, ha a minisztérium ennyire magabiztos azzal kapcsolatban, hogy flottul megy a tanítás az oktatási intézményekben, miért nem hozzák nyilvánosságra a fertőzött tanárok és a karanténba került diákok számát? Ugyanis a tény, hogy egyes iskolákban titoktartási kötelezettséget íratnak alá a tanárokkal, inkább azt mutatja, van mit takargatni.

Az oktatás szereplői között több elképzelés körvonalazódik arról, miért alakult így mindez. Egyesek szerint a kormányzatban a gazdaság működésének fenntartása miatt „vállalták a kockázatot”, hogy néhány pedagógus is megbetegszik, viszont Totyik Tamás továbbra sem érti, hogy ha a kormány nem tekinti feláldozhatónak a pedagógusokat, akkor az idős, krónikus beteg tanárokat miért nem vonták ki a tantermi oktatásból.

Erre választ adhat, hogy nélkülük helyenként egyszerűen nem lenne, aki megtartsa az órákat. 

A teljes cikket ide kattintva olvashatod.

Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük! 

Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljerden@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Érden Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon