Húszezer alatt nem kelek fel – ezt a frappáns mondatot egy tömegközlekedési eszközön csíptük el fél füllel, amikor a zsúfoltság miatt kénytelen-kelletlen részesei lettünk pár percig két szobafestő-mázoló beszélgetésének.

A szaki a 20 ezret napi keresetben értette, természetesen nettóban, és arra utalt, hogy ez alatt nem vállal el semmilyen munkát, de hamar meg is tárgyalta a kollégájával, hogy a 25 ezer ma már reálisabb összeg a számára. Vagyis 22 munkanappal számolva ez a festő havi nettó 550 ezer forintos fizetéssel tervezett magának – alapból.

Azt persze nem tudjuk, hogy ebből mennyit, hogyan és milyen járulékvonzattal jelent be, de az összeg mindenképpen figyelemreméltó ahhoz képest, hogy egy szakmunkás-képesítést igénylő foglalkozásról van szó -írja a hvg.hu.

50 évesen sem rúgnak labdába

A havi félmillió forintot egy egyetemi professzor fizetése – a ma érvényes bértábla szerint – gyakorlatilag soha nem éri el. Erre az anyagi különbségre a napokban nagy visszhangot kiváltó módon hívta fel a figyelmet a Károli Gáspár Református Egyetem egyik oktatója a Facebookon. Demeter Márton kommunikációkutatót az Aldi üzletlánc raktárosokat kereső hirdetése ültette a klaviatúra elé, mert ők (arányosítva) éppen annyit, bruttó 310 ezer forintot visznek haza, mint egy egyetemi docens.

Egy docensnek azonban legalább 10 éves egyetemi oktatói tapasztalattal kell rendelkeznie, valamint doktori fokozattal, legalább 2 nyelvvizsgával, évente minimum 2 nemzetközi konferencián kell szerepelnie, képesnek kell lennie idegen nyelven is oktatni, ígéretes nemzetközi portfólióval kell rendelkeznie, és elvárás, hogy legyen legalább egy doktorandusza (doktori témavezetettje), valamint oktasson PhD-képzésben. Ezt 40-50 éves koruk előtt kevesen érik el.

Ezzel szemben a raktáros sokkal rövidebb idő alatt és sokkal kisebb „szellemi befektetéssel” kereshet többet.

A közalkalmazotti bértábla nyomott összegei miatt ma már nem csak a raktáros vagy a szobafestő tudja keresetben felülmúlni az egyetemi docenseket, vagy mondjuk az olyan orvosokat, akik nem visznek magánpraxist és nem kapnak vaskos hálapénzeket, de kiképzésük több mint tíz évig is eltarthat. Egy teherautó-sofőr is simán átlépheti a havi nettó 300 ezres határt, ha pedig nemzetközi fuvarokat visz, akkor az 500 ezret is. A sofőr ráadásul hivatalosan még csak nem is szakmunkás, hanem képzetlen segédmunkás.

Egy ügyes kezű burkoló, akit a megrendelők kézről kézre adnak, szintén körülbelül úgy kalkulálhat, mint a szobafestő, de már egy egyszerű térkövező is 6-8 hónapra előre le van kötve, annyi munkája van, és szintén nem kevés pénzt tud elkérni a munkájáért. Az építőiparban is felfutóban vannak a bérek, a jobb szakmunkásbrigádok az elmúlt 1-2 évben már jelentősen jobb béreket tudtak kialkudni a tagjaiknak, mint korábban.

A hivatalos adatok nem adnak valós képet

A statisztikák persze egyértelműen azt mutatják, hogy minél magasabb végzettsége van valakinek, annál többet keres. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2015-re vonatkozó adatai szerint szakmunkás-végzettséggel átlagosan bruttó 188 ezer forintot, egyetemi diplomával pedig 605 ezer forintot lehetett keresni.

Ennek azonban egyrészt az az oka, hogy az említett, jól megfizetett szakmunkások kisebbségben lehetnek, az összeszerelő üzemekben és gyárakban továbbra is százezrek robotolnak a szalag mellett, sokkal kisebb bérekért. Bár a szakmunkás-minimálbért januártól emelni kellett, jelenlegi összege még mindig csak bruttó 127,5 ezer forint, de a garantált bérminimum is csak bruttó 161 ezer forintra nőtt. A tervezett Tesco ellenes tüntetés kapcsán előkerült adatok pedig azt is jól mutatták, hogy például ennek a nagy cégnek az alkalmazottai döntő részben a szakmunkás-bérminimumon vannak – az emelést pedig keveslik.

A másik ok, hogy a fodrászoktól kezdve a kőműveseken keresztül a villanyszerelőkig a szakmunkások jelentős része a szürke zónában dolgozik. Egy hétköznapi összehasonlításban azonban az emberek azzal számolnak, ami a hó végén a markukban marad, vagyis általában nem érdekli őket a hivatalos statisztika.

A cikk folytatása a hvg.hu-n olvasható

Címlapfotó: bekszi.hu

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!