A magyar katolikus egyház és a magyar állam vezetése 1988-ban hívta meg a pápát látogatásra, aki a meghívást akkor elfogadta.

1991. augusztus 16-án II. János Pál Magyarországra érkezett `lelkipásztori látogatásra`. Első útja Esztergomba vezetett, ahol imával rótta le kegyeletét Mindszenty bíboros sírjánál. Este találkozott a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival. Augusztus 17-én Pécsre látogatott, majd az MTA székházában a magyar szellemi élet jeles személyiségivel ismerkedett. Utána a nunciatúrán a diplomáciai testületek vezetőit fogadta. Augusztus 18-án Máriapócson a hazai és határon túli görög katolikus hívek tízezreivel találkozott, majd részt vett Debrecenben, a Nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten. Augusztus 19-én a szombathelyi látogatás után este a Népstadionban a magyar fiatalok előtt tartott beszédet. A pápalátogatás utolsó napján, augusztus 20-án, Budapesten a Hősök terén szentmisét mondott nagy tömeg részvételével, majd a püspöki kart fogadta. A történelem során első ízben látogatott a római pápa Magyarországra.

Az akkori tudósításokat idézzük:

- Valóban történelmi volt a pillanat amelyben II. János Pál repülőgépéből kiszállva térdre borult és megcsókolta a magyar földet. Ez a másutt már sokszor látott és rendszerint közömbösen nyugtázott gesztus most és nekünk magyaroknak mély szimbolikával telítődött. Úgy tűnik, hogy ennek révén érkezett el annak a végkifejletéhez az a történelmi átalakulás, amelynek erejében Magyarország újra szorosan hozzákapcsolódott a szabad s demokratikus Európához és a nyugati világhoz.

Annak baráti gesztusa útján aki aztán, értelmét magyarázva kifejezte őszinte vágyát, hogy népével együtt járhassa azt az utat, amely a jobb jövő felé vezeti Magyaroszágot. Teljesen logikusan következik ebből, hogy a repülőtéren az egész Magyar Püspöki Kar és az egész kormány jelenlétében Göncz Árpád köztársasági elnök boldogan és meghatottan köszöntötte a katolikus egyház fejét, történelminek nevezve látogatását, amelyből az ország népe - mondotta - erőt meríthet az erkölcsi megújuláshoz, a belső megértés és türelem kialakulásához, a magyarság jövőjébe vetett hit megőrzéséhez. És, amely egyszersmint elősegíti Magyarország felzárkózását Európa fejlettebb részeihez.

II. János Pál 4 és fél gépelt oldal terjedelmű angol nyelvű válaszát így fejezte be magyarul: " Bízom benne, hogy a magyarok milliói egyesülve imádságunkkal azért, hogy eredményes legyen munkátok, amellyel a küszöbönálló új évezrednek egy szép Magyarországot igyekeztek építeni. Isten áldd meg a magyart"

Az előzőleg angolul felolvasott beszéd nagyszabású látlelet volt Magyarország jelenlegi helyzetéről. Ezt annak a kivívott szabadságnak az öröme jellemzi, amely egymagában mindenesetre nem oldja meg az élet minden problémáját. A jelen felől aztán - hivatkozva a magyar történelmi múlt tapasztalataira - kitekintett a

jövő felé, amelyben a magyarok - mint mondotta - új otthont akarnak maguknak építeni. Ezt az erőfeszítést - figyelmeztetett - meghiúsíthatja, ha az egyes emberek és a csoportok a maguk önző érdkeit tarják szem előtt, ez pedig szembefordítja őket egymással.

A pápa beszéde végén így foglalta össze magyaroszági céljait:

Részben azért jöttem, hogy megerősítsem hitükben testvéreimet, akik az egyházhoz tartoznak. Részben pedig azért, hogy minden magyarnak feltárjam a keresztény világszemléletet. Azért jöttem el, hogy megtapasztaljam milyen odaadóan munkálkodtok hazátok újjépítésén, hogy megosszam örömötöket és gondjaitokat és felkínáljam nektek a hit mérhetetlen erejét.

A magyar Himnusz első szavaival befejezett beszéde után fogadta a magyar katonai díszalakulat tisztelgését, majd helikopterre szállt és elrepült Esztergomba. Itt 1 óra tájban a Káptalan kanonokjaival ebédelt együtt, majd rövid pihenés után, valamivel 3 óra előtt, a Bazilika kriptájában felkereste Mindszenty bíboros sírját. Az eredeti programhoz képest némi késéssel, háromnegyed négykor kezdődött a Bazilika előtti téren ünnepélyes miséje, ez az első nagy találkozás a magyar katolikus papsággal, szerzetesekkel és hívekkel.

A korszakváltás jegyében állt amit mondott, a régi lezárására és az új megnyitására buzdított. Eljött az ideje annak - mondotta -, hogy a szeretet legyőzze a még meglévő feszültségeket, a bizalmatlanságot, a gyanúsítgatást.

Megemlékezett a magyar egyház nehéz éveiről és rámutatott az immár szabad jelen komoly problémájára, a paphiáányra. De ne csüggedjetek, ne féljetek - buzdította az evangélium kifejezésével a magyar hívőket és papjaikat.

Budapestre szárnyashajón érkezett vissza, amely a város szélét elérve lelassított. A Duna két - főként budai-parti látványát, mint előtte sokan másoknak, II. János Pálnak is élveznie kellett.

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!