Jól bánnak a csoportvezetők a beosztottjaikkal? Miért is nem akarnak a fiatalabbak az öreg szakitól tanulni?

A munkahelyeken ez utóbbi például óriási probléma, hiszen ma sokszor azt tapasztaljuk, hogy ha van egy öreg szaki, elképesztő tudással, tapasztalattal, szakmai szeretettel, akkor ő szidja, a fiatalabbakat, hogy lógnak a különböző platformokon, ráadásul ő valószínűleg a  Facebookot nyomja, holott már lassan az is kimegy a divatból a fiatalabb korosztályok esetében.

Nézzük röviden, melyek ezek a korosztályok!

A  második világháború utáni, ún. Baby boom-generációval már nem nagyon, inkább az ún. X,Y generációval (1960-99 között születettek) találkozhatunk a munkahelyeken, illetve lassan látókörbe kerül a Z generáció, akik 2000 után születettek. Ami jól látható, hogy a generációs nyelvek nagyon eltérnek egymástól, és ez a változás folyamatosan gyorsul.

Amíg korábban két vagy több generáció is eltelt a kommunikációs eszközváltozás, hierarchia-és viselkedés-változás között, addig ma néhány év alatt

történik mindez.

E tekintetben például a gyártó cégeknél semmilyen útkeresés nem zajlik, hébe hóba 1-2 felvilágosult vezető próbálkozik, de az alsó- és középszintű vezetés, ahol a legnagyobb problémák vannak, egyáltalán nincs készen ezeknek a kérdéseknek még az átgondolására sem.

Magyarországon a felsővezetőknél vannak menedzserszűrések, aminek részét képezik a pszichológia vizsgálatok is, de ez itt meg is áll. A napi gyakorlatban egyáltalán nem látni, hogy a cégek ezzel bármilyen szinten foglalkoznának, illetve az érdekképviseletek azt tapasztalják, hogy valójában nem partnerek ebben.

Pedig ez nem csupán fogyasztói szokásokon alapuló attitűd, hanem viselkedésmintákon alapuló csoportképző elv, ráadásul ott, ahol együtt kell dolgozni több embernek, ezekkel a problémákkal óhatatlanul foglalkozni kell. Egy adott brigádon (csoporton) belül az egymással szoros kapcsolatban lévők közötti viszony segít vagy gátol automatikusan, és erre rakódnak rá a generációk közötti eltérés problémái.

Nemrég, kb. 5-6 évvel ezelőtt kezdték el mondogatni, hogy  a munkahelyi gondok legfőbb forrása, az alsó- és középszintű vezetők színvonala, attitűdje, emberi hozzáállása. Mostanában már egyre többen ki merik mondani, talán kezd némileg gyökeret verni a fejekben ez a gondolat. Eddig nem akarták elfogadni, ugyan tudták, de nem merték kimondani sem, ehhez képest ez most egy pozitív változás.

Magyarországon a kompetenciahiány sajnos abból fakad, miután nincs az alsó- és középvezetőknél komoly kiválasztási és képzési rendszer, hogy legtöbbször sógor-koma alapon zajlik, sokszor bólogató jánosok kerülnek ilyen a pozíciókba. Ebből következően hamar felszínre kerül a  kompetenciahiány, ami meglátszik az eredményen. Ilyenkor általában terrorral, erőszakkal, fenyegetésekkel próbálják orvosolni a hiányosságokat.

A cégek és az állami gazdaságirányítók megdöbbenve hallgatják, amikor azt mondják a szakszervezetek, hogy nem csak a bérekkel van gond, hanem a munkahelyi légkörrel is, ez a nagy fluktuáció egyik fő okozója.

Természetes, hogy a munkavállalók béremelést szeretnének, de ez nem old meg mindent, hiszen ha teszem azt, két munkahelyen duplájára emelik a bért, akkor az átjárás ugyanúgy meglesz, ha nem szűnnek meg a pénzen kívüli  kiváltó tényezők.

Előfordult már olyan is, hogy valaki az egyik munkahelyen 30 napot végigdolgozott, és a januárban beírt május 3-i napot, hogy el tudjon menni a lánya ballagására, nem akarták kiadni neki. Amikor ragaszkodott hozzá, felajánlottak számára egy közös megegyezésest, vagy egy felmondást. Ez remekül szemléltetni, hogy ilyen hozzáállással nem lehet vezetni egy céget.

A vezetői attitűdnek ilyen hatása van, ebből következik, hogy a társadalom hangulata is hasonló lesz, és részben ez is oka annak, hogy elindultak az emberek külföldre. Odakint sem mindenki él anyagilag jobban, de aki kimegy, sokszor más minőségben él.

Egy szó, mint száz, legalább azokat a kérdéseket oldjuk meg a munkahelyeken, amelyek nem annyira a pénzről szólnak, hanem az emberi kapcsolatok kiegyensúlyozottságán múlnak.

A kép illusztráció

Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!