KÍSÉRLETI NYÚL A MAGYAR DOLGOZÓ? Rajtunk próbálják ki a külföldi cégek, azokat a szigorításokat, amiket máshol nem tudnának?
2019. február 01. írta: Cseri Pali

KÍSÉRLETI NYÚL A MAGYAR DOLGOZÓ? Rajtunk próbálják ki a külföldi cégek, azokat a szigorításokat, amiket máshol nem tudnának?

0-kiserleti-nyulak-1.jpg

A legnagyobb német szakszervezet, a fémipari dolgozókat tömörítő IG Metall ügyvezető elnökségi tagja, Wolfgang Lemb szerint Magyarországon túl alacsonyak a bérek a megélhetési költségekhez képest. Rajtunk kívül Kelet-Európában sem jellemző a hosszabb munkaidő engedélyezése, Németországban pedig egyre többen választják a pénz helyett a több szabadidőt.

Tegnapelőtt ért véget az Audi egy hetes sztrájkja, ilyenre korábban nem volt példa Magyarországon. Az IG Metall évek óta együttműködik a Vasas szakszervezetekkel, hét éve konkrét operatív projektekben. Eddig valóban alig volt sztrájk a magyar fémiparban. Az autóiparban azonban már három éve felfigyeltek rá, hogy egyes cégeknél a szakszervezetek már nem kerülik annyira a konfliktusokat. Figyelmeztető sztrájk volt már az Audinál, a kecskeméti Mercedesnél, a sopronkövesdi Autolivben, valamint a szombathelyi Schaefflerben is.

Németország a bérharc terén a nemzetközi mezőny közepén van. Az IG Metall úgy látja, hogy a sztrájk fontos eszköz arra, hogy tárgyalásra bírja a munkaadókat. Gyakran elég csak komolyan fenyegetni vele. Természetesen nem árt bizonyítani, hogy a munkavállalók készen is állnak a sztrájkra. Egy évvel ezelőtt nagy sikert arattak a német fém- és villamosenergia-iparban, amikor rövid leállásokkal és egész napos figyelmeztető sztrájkokkal nyomást gyakorolt a munkaadókra a béremelés érdekében. Összesen 1,5 millió alkalmazott vett részt ezekben az akciókban. Az IG Metall egyébként legfontosabb eredményeit mindig sztrájkokkal érte el, például a 35 órás munkahetet, vagy azt, hogy betegség esetén is folyósítsa a cég a fizetést (a betegség első hat hetében – a szerző megj.) Utóbbiból később jogszabály is született.

Azt nem tudják, hogy a német vállalatok miként lobbiznak más országokban, de azt igen, hogy Magyarországon a jövedelemszint egyszerűen túl alacsony a megélhetési költségekhez képest. Sokan emiatt el is hagyják az országot.

A törvényváltozásban az a botrányos, mondja a szakember, hogy a túlórát 36 hónap után kell kifizetni, vagy szabadnapokkal kompenzálni. Ez ellentmond a munkaidőről szóló uniós irányelvnek. Németországban 6 vagy 12 hónapon belül kell ezt rendezni. Ezt bizonyos helyzetekben meg lehet hosszabbítani, de ezt az üzemi tanácsoknak jóvá kell hagyni. Ilyenkor az alkalmazottak maguk is beleszólhatnak, hogy mikor veszik ki a szabadnapjaikat.

Ami a túlórák maximális számát illeti, Németországban különböző szabályok léteznek. A legfontosabb, hogy az üzemi tanácsoknak komoly beleszólása van ezekbe a kérdésekbe, alapvetően rövid időn belül kell a cégeknek kompenzálni a túlórákat, és a munkavállalóknak joguk van abba is beleszólni, hogy mikor veszik ki az így keletkezett szabadnapokat vagy kérik inkább a túlóra kifizetését.

Azt látják, hogy Magyarország tesztlaboratórium lett. De valószínűleg más országokban is történnek hasonló dolgok. Magyarországon előfordul, hogy a munkavállalók béréből vonnak le, vagy szabadságra küldik őket, ha olyan termelési leállás van, amiről nem is tehetnek. Egyes cégek pedig olyan munkaidő- beosztásokat próbálnak ki magyarországi telephelyeiken, amelyekre Németországban nem lenne mód az üzemi tanács vagy az IG Metall jóváhagyása nélkül. Ami a térséget illeti, egyelőre nem látják a jeleit annak, más közép-kelet-európai országokban is a munkaidő meghosszabbításán dolgoznának.

Természetesen a munkáltatók gyakran próbálnak versenyt teremteni a munkavállalók között. Ez akár egy országon vagy cégen belül is megtörténhet. Az IG Metall megpróbálja elkerülni az ilyen versenyt. Decemberben megfogalmaztak egy nyilatkozatot, amelyet számos nagyvállalat üzemi tanácsa is aláírt. Ebben állást foglaltak a magyarországi új munkaidő-törvénnyel kapcsolatban is. A vállalatokat arra ösztönözik, hogy kollektív szerződéseket és bérmegállapodásokat kössenek a magyar szakszervezetekkel, annak érdekében, hogy jó és egészséges munkakörülményeket teremtsenek.

 

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

 

A fotó illusztráció

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

https://boldoguljerden.blog.hu/api/trackback/id/tr3214601744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása