Többször kongatták már az építésügy szétcincálása miatt a vészharangot a szakemberek, de egyelőre sikeresen szétverték ezt a területet a harmadik ciklusát töltő rezsimnek.
Az, hogy idegesek a frissen épülő házak szomszédságában élők, rosszak az engedély nélkül, egyszerű bejelentés alapján készült tervek, érnek a perek, ennek következménye. Sajnos mára országszerte már sok félkészen álló ház tulajdonosa várja, hogy peres úton derüljön ki: mi lesz a sorsa a tervekbe és építőanyagba fektetett súlyos millióinak. Mindenki ideges: az építtetők, a tervezők, a hatósági emberek és a szomszédok is.
Látszólag csökkent a bürokrácia 2017 január 1-től, és a lakóépületek 300 négyzetmétert meg nem haladó méretűre történő bővítése és átalakítása sem építési engedély köteles már, elég "csak" egy bejelentés. Ha valaki azt hiszi, hogy ettől egyszerűbb lesz építkezni, az nagyot téved, sőt olcsóbb sem lesz.
Talán nem csak az építész szakma emlékszik arra, hogy 2016 januárban nagy patália kerekedett abból, hogy a Miniszterelnökség úgy szabta át az egész hazai építésügyet, hogy a szakmai szervezetek javaslatait is semmibe vette.
Ennek az intézkedésnek a része volt az is, hogy 2017. január 1-jétől nem kell építési engedélyt kérni bármekkora egylakásos, saját célra készülő lakóház építésekor, sőt használatbavételi engedélyre se lesz szükség, az építési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre korlátozódik.
De nem kell építési engedély - műemlék kivételével - a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítésére, és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület átalakítására és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezésre, támfalépítésre sem.
Az építtetők helyzete viszont csak látszólag lett könnyebb, ugyanis nekik és az általuk megbízott építészeknek jóval részletesebb tervdokumentációt kell készítenie a bejelentési eljáráshoz, ugyanis a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) kormányrendelet szerint az alábbi kiviteli szintű terveket kell a bejelentéshez elkészíttetni, és az alábbi munkarészeket kell az elektronikus építési napló mellé feltölteni:
- aláírólap tervjegyzékkel
- helyszínrajz
- kitűzési helyszínrajz
- utcakép
- eltérő szintek alaprajzai
- metszetek
- homlokzatok
- tartószerkezeti tervek
- épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
- műszaki leírás
- tervezői költségvetési kiírás
Ráadásul költségesebbé is vált a "bürokráciacsökkentett" építkezés, hiszen az intézkedéseknek megfelelően kötelező felelősségbiztosítást is kell már kötnie az építészeknek, és - természetesen - ennek költségeit is a megrendelőikre tudják csak ráhárítani, plusz kötelező a tervezői művezetés is.
Mindössze annyival lett egyszerűbb az építésügyi ügyintézés, hogy a szomszédok nem kapnak értesítést az építési tevékenység előkészületeiről, de jelentősen növekszik az a rizikófaktor, hogy akkor fog egy szomszéd pereskedni a neki nem tetsző építkezés miatt, amikor már jelentős összeget fordított az épülő házára a kivitelezés alatt az építtető.
Az építésügyi szabályozás szétverésével ma már ott tartunk, hogy perek sokasága van előkészületben a szabálytalan építkezések miatt, és szép településeink utcaképére évtizedekre fogja rányomni a bélyegét a jogalkotói felelőtlenség. Ezzel együtt viszont az építész kollégák felelőssége megnőtt, mondhatni korlátlan lett, hiszen nem lehet az engedélyező hatóságra fogni semmit, minden hibáért ők a felelősek, és talán a kötelező felelősségbiztosítás anyagilag helyt áll az esetek egy részében helyettük.
Pedig az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzésére minden esetben számítani kell, ellenőrzik, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e. Ha nem, akkor a hatóság rendesen bírságol, vagy elbontat. Viszont kapaszkodjanak: az építésfelügyelet a településképi előírások betartását nem ellenőrizheti, mert ezt a szétmódosított, elszabott építési törvény nem teszi lehetővé.
Szegény építésfelügyeleti kollégák viszont nem tehetnek róla, hogy ilyen elszabott a rendszer, ezért jó esetben, ha idejük engedi, akkor telefonon szólnak az építtetőnek, hogy valami nincs rendben a benyújtott engedélyezési tervekkel.
És akkor lehet visszasírni azt a rendszert, amikor az önkormányzatnál az építésügyi ügyintézővel kellett megvívni a harcot az engedély megszerzéséért, de legalább a végén volt egy jogerős pecsét a terveken, amelyeket biztosan meg lehetett legálisan építeni, és nem lógott Damoklész kardjaként a fejünk fölött az a lehetőség, hogy súlyos milliókat bukhatunk, ha hibázott az építész.
A blog írója gyakorló főépítészként és tervezőként az elmúlt pár hétben két építészkamarai rendezvényen is járt, amelyek alapján állítja, az építész szakma ezt szeretné.
(forrás: Berkecz Balázs blog)
írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljerden@gmail.com
Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
