Évente majdnem 1,5 millió forint jut egy lakosra az ország leggazdagabb járásában, míg a legszegényebb településekenek helyet adó Csengeri járásban mindössze évi 620 ezer forintból kell beérniük az ott lakóknak - foglalta össze a KSH jelentését a Pénzcentrum.

A KSH legfrissebb jelentése szerint hiába a 350 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés, 10-ből 6-7 magyar munkavállaló bére (sokszor bőven) elmarad ettől. Vagyis a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot.

A társadalmi rétegek elszakadása természetesen földrajzilag is nyomon követhető, az eltérés nagyon durva, ha az államigazgatási járásonként vizsgáljuk a jövedelmi viszonyokat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit górcső alá véve ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a leggazdagabb magyar településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek".

Hozzávetőlegesen 2-2,5-szer magasabb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem a leggazdagabb, mint a legszegényebb járásokban.

A komoly jövedelmi egyenlőtlenségek valószínűleg nem függetlenek egyébként a munkaügyi adatoktól, sokkal alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a gazdagabb járásokban. Egy adott hely jó életszínvonala ugyanis egyenesen arányos az ott élő munkavállaló lakosság arányával, tehát minél többen dolgoznak, annál magasabb a relatív jólét.

A leggazdagabb járásokban ez többnyire 3 százalék alatti munkanélküliséget takar, míg a legszegényebb területeken bőven 10 százalék feletti a munkanélküliségi mutató. Sőt, akad olyan járás (Gönci járás) is, ahol majdnem eléri a 15 százalékot a munkanélküliségi ráta. 

A fentiek után nézzük meg, hogy hol, és átlagban mennyi pénzből élnek manapság a leginkább jómódú magyar családok.