Új munkaköri leírásban szabják meg egy szakképzési centrum pedagógusainak, hogyan kell viselkedniük. Szakértők szerint a szöveg tartalma, megfogalmazása is aggályos.„Minden félrevezető vagy félreérthető nyilatkozattól és információadástól, a jól értesültség látszatának keltésétől mind hivatali, mind állampolgári kapcsolataiban tartózkodni kell” – egyebek mellett ez olvasható a nemrég átadott új, hatoldalas munkaköri leírásában. A dokumentumot a laphoz eljuttató egyik érintett szerint ez jóval meghaladja a Munka törvénykönyve vonatkozó passzusait, a véleménynyilvánítás szabadságát is korlátozhatja.

Hasonlóan vélekedett Szüdi János oktatási szakjogász is. – A Munka törvénykönyvének 7-8. paragrafusa világosan fogalmaz a munkáltató jó hírnevének, gazdasági érdekeinek veszélyeztetése kapcsán. Ugyanakkor biztosítja a munkavállaló véleménynyilvánítási jogát is. A törvénykönyvben meghatározott korlátokat nem lehet túllépni – mondta. Azt, hogy minderre még egy munkaköri leírásban is ráerősítenek, teljesen fölösleges túlszabályozásnak tartja, ami a joggal való visszaélésre adhat lehetőséget. Úgy véli, az előírásnak más célja nincs, mint a félelemkeltés, illetve az, hogy a pedagógusok fogják be a szájukat.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke viszont arra is felhívta a figyelmet: az idézett szövegrész a „Korrupció megelőzését szolgáló kötelezettségek” címszó alatt szerepel, így ha csak ebben a tekintetben értelmezzük, nem biztos, hogy jogtalan az elvárás. Azt ugyanakkor ő is elismerte: maga az előírás is félreértelmezhető, ezért nem szerencsés, hogy ebben a formában került be a munkaköri leírásba.

A lap kereste a BMSZC-t, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, magyarázzák meg, mit jelent pontosan a „jól értesültség látszata”, és mit kell érteni az alatt, hogy az „állampolgári kapcsolatokban” is tartózkodni kell ettől, de a cikk írásáig nem kaptak tájékoztatást.

Nem ez az első eset, hogy hasonlóra kerül sor: 2016-ban titoktartási nyilatkozatokat is aláírattak a szakképzési centrumok dolgozóival. A kormányzat ezt akkor a Munka törvénykönyvének előírásaival indokolta, ami a közalkalmazottak számára is előírja az „üzleti titok” megőrzését. Korábban a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexe is borzolta a kedélyeket, ami akkori formájában etikai eljárást helyezett kilátásba, ha a tanárok a nevelőtestület tagjain kívül bárki mással megvitatják a kényes iskolai ügyeket. A felháborodás miatt a kódexet több ponton is finomították. Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (ma már csak Klebelsberg Központ) létrehozása után az iskolaigazgatóknak is megtiltották, hogy a központ engedélye nélkül nyilatkozzanak, ám ezt a szigorítást azóta eltörölték.

(népszava)

A fotó illusztráció

Itt léphetsz be a Boldogulj Érden Facebook csoportba, vagy írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljerden@gmail.com címre.

Követed már a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!