Egyik olvasónk írását adjuk közre, amely plasztikusan mutatja mi változott október 13-a után a közélethez való viszonyunkban.

“Pedig mindig fennen hirdettem, nem jó, ha az ember időbeosztását az epizódok határozzák meg, szinte kiszakadnak a saját világukból, és tágra nyílt szemmel követik a szereplőket az övékbe.

És tessék!

Mostanság szinte megbűvölten tapadok a képernyőre, néha még a lélegzetemet is visszafojtom, nehogy elmulasszak egy-egy élvezetes részletet.

Szabad város polgára vagyok, 2019 október 13-a óta, ahogy mondani szokták. Az új önkormányzatot nagyon nemfideszes többség vezeti. Már az első közgyűlésen kiderült a frissen/fel/sült ellenzék kommunikációs stratégiája: MI NEM VESZÍTETTÜNK CSAK NEM NYERTÜNK! Phö!

Mivel a helyi tv közvetíti a közgyűléseket, hamar kiderült, hogy függő lettem. Mint ahogy az is, a friss ellenzék város és nemzetmentő közreműködése leginkább két főszereplő - a volt polgármester és a volt alpolgármester - fel és hozzászólásaiban nyilvánul meg.

Az expolgi többnyire állva magaslik a közgyűlés fölé, komoran, kidüllesztett mellel, felvetett fejjel, enyhén borízű baritonját nem zabolázva. Nem is szól, kinyilatkoztat. Többnyire lényegtelen kérdésekben, de nem ez a fontos, hanem az, hogy egész lénye azt sugározza, itt vagyok, mert mi nem veszítettünk! A "csak nem nyertünk" kitételt már nem sugározza. Ő a rendíthetetlen tölgy, aki próbál nem figyelni a közeledő motoros fűrészre, akin látszik, hogy kitart... a vele együttműködők utolsó csepp véréig!

Az ex alpolgi mosolyog. Erről már első alkalommal Petőfi, A Helység Kalapácsa költeménye egyik szereplője jutott eszembe. Nevezetesen Harangláb, a "fondor lelkületű egyházfi", aki miután szólott "kiprémzé szája vidékét sátáni mosollyal”. Enyhe túlzással, a közgyűlés fele az ő felszólalásaiból áll. Az utolsó minutáig kihasználja a neki járó időt, ha van érdemi mondanivaló, ha nincs. Kötözködik, értetlenkedik, cincál. Briliáns technikával alkalmazza a „mieztmár” módszert. Azaz bármilyen új javaslat, kezdeményezés merül fel ők (lásd előző városvezetés) arra már rég gondoltak, szinte el is kezdték, csak nem volt rá idő regnálásuk jó pár esztendeje alatt. Más ember megfagyna, ő fürdik a felé áradó türelmetlenségben, ellenszenvben. S, amikor időhúzása miatt kétszer annyi ideig tartó közgyűlés befejeződik nagyon elégedett. Hogyne, hiszen szálka volt a köröm alatt! Ő elsősorban így értelmezi feladatát.

Élvezet nézni az új városvezetés tagjainak arcát is. Már amikor nem érdemi munka, hanem fent részletezett öntömjén folyik. Az új polgármester nyájas arccal, és krisztusi türelemmel várja, mikor telik le a szabott idő. A két alpolgármester tekintete néha össze-össze villan, időnként egy fegyelmezett félmosolyt is megeresztenek. A többiek általában a sokat próbált mártírok enyhén görnyedt testtartásában várják, hogy azt tehessék végre, amire esküdtek.

Ilyenkor enyhe bűntudatot érzek, hogy én mindeközben remekül szórakozom.

De csak nagyon enyhét!”

Mi sem fogalmazhattunk volna jobban.

Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!

Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljerden@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Érden Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Érden oldalunkat Facebookon.