Hiába vannak a magyar rezsiköltségek a legalacsonyabbak között egész Európában – ez így van a hat-hét évvel ezelőtti kormányzati árcsökkentések óta -, ennek ellenére a magyar családok jelentős részének így is nehézségeket okoz a számlák fizetése. Az Eurostat egy napokban kiadott jelentése szerint 2018-ban a magyar háztartások kilencedének volt elmaradása a közműszámlákkal, ami uniós összevetésben a hátsó harmadba helyezi az országot.
Görögországhoz vagy Bulgáriához képest még kifejezetten jól állunk, hiszen ebben a két országban a 30 százalékot is meghaladja a fizetési késedelembe esők aránya. A viszonyítási pontként emlegetett régiós országok viszont jobb helyzetben vannak. (Az egyetlen kivétel Szlovénia, ahol nyolcból egy háztartásnak volt hátraléka a felmérést megelőző 12 hónapban.) A szlovákoknál, a cseheknél és a lengyeleknél viszont mindenhol sokkal alacsonyabb ez a mutató. Csehországban csak 2,1 százalék, ami a második legjobb arány az EU-ban.Pedig ezekben az országokban jóval drágább a háztartási áram és gáz, mint Magyarországon. A gázért igazából már mindenhol többet kell fizetni, mint itthon, mivel 2018 végén az ezen a listán jelentős hazai kitermelésüknek köszönhetően sokáig egyedüliként előttünk álló Romániát is előzte Magyarország.
A nemrég frissített Eurostat adatok szerint 2019 első félévében nálunk 3,5 eurócent volt egy kilowattórányi gáz, miközben Szlovákiában ugyanez 4,5, a lengyeleknél 4,7, a cseheknél pedig 5,9, azaz kétharmadával több, mint itthon. Svédországban több mint háromszor olyan sokba kerül a gáz, mint nálunk.
Pedig ezekben az országokban jóval drágább a háztartási áram és gáz, mint Magyarországon. A gázért igazából már mindenhol többet kell fizetni, mint itthon, mivel 2018 végén az ezen a listán jelentős hazai kitermelésüknek köszönhetően sokáig egyedüliként előttünk álló Romániát is előzte Magyarország.
A nemrég frissített Eurostat adatok szerint 2019 első félévében nálunk 3,5 eurócent volt egy kilowattórányi gáz, miközben Szlovákiában ugyanez 4,5, a lengyeleknél 4,7, a cseheknél pedig 5,9, azaz kétharmadával több, mint itthon. Svédországban több mint háromszor olyan sokba kerül a gáz, mint nálunk.Hasonló a helyzet az áram esetében is. Ezen a listán az uniós országok közül a második helyen állunk, csak Bulgáriában olcsóbb a villamosenergia, mint itthon. Még Romániában is 20 százalékkal többet kell fizetni, míg Szlovákiában másfélszer, Csehországban kétszer drágább egy kilowattórányi fogyasztás.
A sorrenden érdemben ráadásul az sem változtat sokat, ha vásárlóerőparitáson számolunk, azaz kiszűrjük az egyes országok eltérő árszínvonalát. Persze ezen a listán sokkal kisebbek a különbségek, sőt, a gáz néhány nyugati országban így kalkulálva már olcsóbb, mint nálunk, de tényleg csak egy-két helyen, áramban pedig még javítunk is, hiszen a bolgárokat is előzzük.
Ráadásul egy másik adatbázis szerint Magyarországon a lakhatás uniós összevetésben is a kiadások viszonylag kis részét viszi csak el, és az elmúlt időszakban ezen belül is főleg a lakbér lett magasabb, a rezsidíjak folyamatosan csökkennek*.
Mindezek fényében elsőre tényleg kicsit nehezen érthető, hogy miért ennyire magas az elmaradásban lévők aránya. A magyarázat vélhetően az, hogy
ha valaki megszorul hónap végén, akkor szinte biztosan az elsők között teszi félre a rezsiszámlákat, ezeknél van ugyanis a legkisebb kockázata és költsége egy esetleges – nem kiugróan hosszú – késésnek.
Bár a szolgáltatók felszámolnak késedelmi kamatot, ennek mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal, ami ugye jelenleg 0,9 százalék. Tehát ha valaki egy hónapot késik egy 10 ezer forintos gázszámlával, az nagyjából 8 forintjába kerül, illetve rosszabb esetben még egy oldalanként 23 forintos fizetési felszólítást is kiszámláz az állami rezsiholding. A kamat áramtartozás esetén is ennyi, bár ott 226 forint is lehet egy felszólítás. Már ha papíralapú, az elektronikus ugyanis csak hatvan. Ehhez képest egy törlesztőrészletnél, vagy telefonszámlánál akár egy néhány napos csúszás is sokkal drágább lehet.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ugyan a késedelembe esők aránya még mindig nagyon magas itthon, az elmúlt években azért elég látványosan csökkent. Az Eurostat adatai szerint 2013-ban (tehát a rezsicsökkentés előtt) 24-25 százalék között mozgott, de még 2017-ben is majdnem 14 százalék volt.
A fotó illusztráció
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy
kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
